Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Grynaeus T.: Bácsmegyei gyógyító szokások és hiedelmek

útszéli keresztnél (R) otthagyják, vagy a keresztfa tövébe elássák (R). Viszont: két karácsony (karácsonyújév) között nem szabad babot főzni, mert kiripacsósodnak (B). Tűvel fehér cérnát húznak bele keresztalakban (R). Tengerihagyma megmelegített leveléről a bőrét lehúzzák, s ráteszik (Ná), vagy vöröshagymát, vagy paradicsomot, vagy rozslisztkovászt, vagy ecetes ruhát kötnek rá (R). Valami hasonló bőrbetegség lehet a támadás is (Bm). ЛЬ^аг fekély gyógyítása: két főtt tojást a ház szomszéd felőli ereszében elásni (Ma, a). A gáncsát (lymphadenitis, hydradenitis axillaris?) sütőre melegített pohárral vagy „ganzsó" (— kancsó) fülivei kell „elnyomkodni, míg el nem hatalmasodik." ,,Az olyan merigyös, oszt fájt ám". Vagy meleg mosogatórongyot kötöttek rá (Bl). A s^ent Antal tu\e „amerre elment, égetett mindent," helybéli javasok gyógyították (Bm), Bátyán ráimádkoznak : Atya, Fiú, Szentlélek nevében gyógyuljon meg! majd jobb kézzel háromszor keresztezik. Méh, darázs, vagy szunyogcsipésre hirtelen hideg kést nyomnak, vagy pálinkával bedörzsölik (R). Fájdalmas fejbőrt útifű (K), sebet farkasalma levél főzctével (Bm), tallósebet langyos vízzel mosogatják, majd zsírral kenegetik (Bl). Vágott sebre kígyó levedlett bőrét kötik (H,s.). Ha sérüléskor egy darab bőre, vagy izma kiszakad, Sükösdön azt mondják: „kivette (m) a vámot". Megfagyott, fájdalmas lábat disznóepével kenték (R). Közelebbről nem ismert, testszerte jelentkező apró, sűrű, nem viszkető, nem kiemelkedő „kivetés" (—- kiütés; Во) a patics (Bo,F); evvel valószínűleg azonos a pecsét (Kf). (A kifejezés más összefüggésben is használatos : „Nagy hólyagok vetették ki az összes testyit" (T). Kezén levő sebekről „azt mondták, hogy engem már a rosseb esz" (N). Himlő helye nem látszik meg, ha kifordított liszteszsák összeállt csomóival megnyomkodja, megdörzsöli valaki imádkozás közben. A zsákot az udvaron, láthatatlanul a szemétdomb közelében elégeti, ezalatt körbe járja (R). Balotaszállási adatközlőm szerint a körömmérög (panaritium) azonos a tyúks^pmmel ; meleg tehén-, vagy lóganét kötnek rá, gyakran „elszakajtja az ujját" (= körömperc csonkolódik). Magán más betegségének helyét, kiterjedését nem szabad megmutatni, mert rászáll. Fia véletlenül mégis megteszi, ráolvasással (szövegét nem sikerült emlékezetükbe idézni) előzik meg (R,Bm.) TOROK ÉS FÜLBETEGSÉGEK A nyakfog esetén (tonsillitis) melegített kaszakővel nyomkodták a nyakat (Bl), fájós torkúnak összetört hajában főtt kruplit kötnek a nyakára (Bm). Fájós fülbe fülbeeresztő (Sempervivum sp.) levit csöpögtették. „Debelkoszának mondtuk, mert tudunk mink is horvátul" (H). BELSŐ BETEGSÉGEK Köhögésrül sárgarépát megfőznek, meleg levéből (Bl), vagy vízzel föloldott karamellából itatnak melegen a beteggel (Bl). Fél-egy „fej" agácafa (— akácfa) virágból főzött teát is használnak (K). „Étvágyam volna, ha a szám engedné az evést" (Bá) — - panaszkodik a beteg, „gyomorfájásban voltam a sok dologiul" indokolja a másik (Bl). „Ügy szaggatta a gyomromat, azt gondoltam, a kórság kitör, olyan görcseim voltak" — írja le tüneteit a harmadik (Bm). Üpeköves görcs „keményfű" (Porcsinkeserűfű, Polygonum aviculare L. ??) rágásától múlik el (H,s.). Sárgaságot kap, aki halottasház ablakán benéz (R), vagy halottmosó vízbe lép (Bl) (hasonló: S). Sokacok a keresztkomaasszony sárga szalagját kötik a beteg nyakába (H, s.). Hastífuszom betegből „kafancokba gyütt ki a vér, olyan kafancosan. Mama azt mondta, megvarrta a halálruhát (= amiben eltemetik), mert leköszönt rólam az orvos" (M). Hypertonia?, szívbeteg mondta: „még az ujjam hegyében is éreztem, hogy ver" (Bá), „nem volt levegőm (= dyspnoe), feldúcoltam magam (— magas fejalj) (S). ' Koszorúér elmes^esedés orvossága (Bm): apróra tört fehér rozmaringot fehér borba áztatni, hét napi állás után reggel, éhgyomorra % dl.-t inni belőle. Hideglelés különböző típusait jól ismerik: „vót, akit mindennap, vót akit hetenként kétszer vagy háromszor" lelt ki (Bm). Zöld gyümölcs fogyasztásából származtatják (Bm); meleg borogatással (Bm) 230