Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Grynaeus T.: Bácsmegyei gyógyító szokások és hiedelmek

izzasztással (Bl), talpához tett meleg sóval (Bm), meleg kemencébe bújtatással (Bm) gyógyították. „Tele vagyok ám én rehomával, most is eldobtam (= lefogytam) harminc kilót" jellemzi állapotát a bátmonostori beteg. A dávodi fürdőt hétféle betegségre tartják hasznosnak (H). Egy asszony elesett, megütötte magát: „könnyek Anyja" rózsafűzért fogadott, és fürdőbe ment (H.) Sánták csodálatos gyógyulását is számon tartja az öregek emlékezete a hercegszántai Vodicánál (H). Kígyócsipés kétféle gyógymódja ismeretes a sokacoknál (H): a megcsípett testrészt 24 vagy 48 órára földbeássák „hogy vigye ki", vagy kis csibe fenekét a harapás helyéhez érintetve „szívatták ki a mérget — megdöglött a csibe rögtön." Régóta beteges ember az ételébe véletlenül belecsöpögött kígyózsírtól gyógyult meg (H, s.) Ha javas ólomöntéssel azt deríti ki, hogy „halálára van neki téve" a beteg elpusztul a rontásba. (Bm). Egy súlyos beteg fiatalasszony megjárta már Pestet, Pécset, Baját — hasztalan. Már a lélekharangot is elhúzták (1. alább), a koporsót is kinézték neki. „Valahol lehetött, biztos valaki (az adatközlő itt is tartózkodik az egyenes néven nevezéstől) kommendálta nekik, hátha rontásba van. A% azt mondta nekik: kutyaalakhan majd megjelenik, de verjék agyonig, hogy ők erösebbek legyenek. (így is lett )agyonig csépölték." Mióta a bűbájos hírében állt Cs. Julist megverte — megjavult (S). GYERMEKBETEGSÉG EK A magára hagyott csecsemő pólyakötői alá olvasót fűznek; keresztelőre vitelkor üresen maradt pólyájába kézimángorlót tesznek (R). Régen a gyerekeket 1% éves koráig is szoptatták; a maiakat azért tartják olyan gethásnak, mert nem szopnak olyan sokáig (R). Cucli-пък a cukorral összerágott kenyeret nevezték, amit a gyerek szájába tettek: „reggel megrágta, estig szívta" (R). Szemverés ellen kifordítva adják rá ruháját, karjára színes gyöngyöt kötnek ,„hogy azt nézzék, ne a gyerököt" (Bl). A szemmel vert, sírós gyerek mindkét szemét háromszor ki kell nyalni és kiköpni utána (először balra) (Ha), Az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek nevében, Amen, utána hátra kiköpni. Ha igen sós ízű : meg volt verve (R). (Hasonló: S). Aki megverte, elhívták, szenteltvízbe 9 parazsat tettek, avval megmosdatták, nevetlen ujjal szájába cseppentettek, ajtósarkára is „dütögettek", a gyereket az ing, vagy pöndöl visszájával megtörölték, a vizet visszamérték (ha több volt mint kezdetben: a diagnózist biztossá tette), ágy alá öntötték, s a tányért az ágy alatt leborították (Ba, Bm, Bl, Ha). (Hasonló: S.) Hercegszántai magyarok különböző betegségekre való imádságokat tartalmazó vallásos ponyvafüzetből

5 imádkoztak rá. Hildpusztán egy sváb asszony lóbálás közben imádkozott rá a szemmel vert gyerekre. Az tud szemmel verni, akinek dús szemöldöke összeér középütt, aki nagyon megnézi a gyereket (R, Bl, Ha). Az ilyen embert többet nem engedték be (R). A szemverés az esetek egy részében — bátmonostori adatközlőm szerint — diftéria volt. Ha a gyermek megijed valamitől, frászt kap : „mindenfélét lát, fél, nem lehet letenni". Javasasszony letakart fejére cintányérba ólmot öntött —- „ki kellett jönni annak az alaknak, amitől megijedt. Akkor elmúlt a frász". (Az ólomöntés tehát diagnosztikus és gyógyító művelet egyben) (Ha). A halálozási anyakönyvekben gyakran szereplő farkasgörcs rémi adatszolgáltatóm szerint vakbélgyulladásos (appendicitis) hasgörcs (R). Ha gyereknek mirigyes a nyaka: megmered, ferde. Meleg mosogatóronggyal bekötik (R), vagy szappanos meleg vízzel, nevetlen (gyűrűs) ujjával meghűzogatja a nyakerek (musc, sternocleidomastoideus) és a vállerek (muse, trapezius széle) mentén, „megtöri" a mirigyeket, majd — szintén a nevetlen ujjával — 3 x megkeresztezi s mondja: „mújjon é, vesszőn é!" Éjszakára hidegvizes ruhával kötik be (Bl). „Az én fiamnak is nyőtt ilyen gugája. Elvittem egy ráolvasó asszonyhoz. Mikó innen (egyik oldal) elolvasta, gyütt eminnen". A ráolvasás szövegét nem tudja, „mert nem fennhangon mondta" (Bm). „Па a gyerek nem beszél, egymagát egy helyiségbe 5 Nyavalyák és betegségek ellen való igen szép és hasznos imák. Budapest — Ó-Buda, Remetehegy. Nyomatott és kapható Bartalits Imfe könyvnyomdájában, é.n, 231