Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Grynaeus T.: Bácsmegyei gyógyító szokások és hiedelmek

Több mint fél évszázaddal Nagy József 1 és Bellosits Bálint 2 adatközlései után — Bellosits módszeréhez hasonlóan — bajai működésem ideje alatt (Városi Tanács Kórháza, Ideg- elmeosztály) zömében dél­bácsmegyei származású betegektől és ápolónővérektől gyűjtött adatokat közöljük. Anyagunk tehát nem rendszeres gyűjtés eredménye — ami ilyen jlelegű (dávodi, szeremlei és garai (Hadikfalva)) azt monog­grafikus formában szeretnők feldolgozni. Szerdahelyi Edit 1967. évi kéziratos gyűjtésére 3 csak össze­hasonlításképpen hivatkozhatom. Bács megye — főleg déli fele — a nemzetiségek kohója: a telepítések, határváltozások, költözés és házasodások fokozták a keveredést. Ezért adott esetben nagyon nehéz az adatszolgáltató nemzetisé­gét pontosan meghatározni: a név, felekezet, a szü­letési-, vagy lakhely éppúgy nem dönt, mint az, hogy az illető milyen nemzetiségűnek vallja magát. A ve­gyes lakosságú faluk kétnyelvűsége miatt a beszélt nyelv sem igazít mindig útba. Adatközlőink mind­egyike jól beszélt magyarul — ha más nemzetisé­gűnek vallotta magát, s erre kifejezetten utalt, akkor ezt az adat mellett jelöltük, (b = bunyevác, с = ci­gány, n — német, s = sokac.) Eljárásunk vitatha­tó. Minden egyes adat mellett rövidítve feltüntetjük származása helyét is. 4 A BŐRBETEGSÉGEK, SEBEK legfeltűnőbbek, gyógymódjaik a legszámosabbak: Szemölcs, tyúksegg (verruca) gyógyítása: új holdkor (= első negyed) éjfélkor, a hold felé fordul (R), előbb a holdra, majd a kezére néz, háromszor mond­ja: 229 Űj hold, új király, Hívnak engem vendégségbe, De én nem mehetek, Elküldöm a tyúkseggemet. (R, Вт), (Hasonló: S). Bátmonostoron bele kell nézni a kútba és háromszor körülkerülni, utána kéziről lesöpörgetni a szemölcsö­ket. Új holdkor babszemmel megnyomkodják, majd a babot tűzbe dobják (R). Tyúkok itatójából többször megmosni (B), szom­szédból lopott mosogatóronggyal megnyomkodni (B), majd az ereszbe elásni: mikorra elrohad, a sze­mölcs is elmúlik (Bm). Falon függő tányérok közül egyet lemosni, visszaakasztani, lecsöpögő vizét a szemölcsre csöppenteni (Bm). Lósudárral (— farká­ból kihúzott szőr) elkötni (R.) Kelést, kelevényt (= furunculus, carbunculus), fe­kélyt (?) kifordított liszteszsákkal dörzsölgetni (R); babot borsót összefőznek, avval mosogatják, majd a köcsögöt útkeresztződésnél (Bm), (hasonló; S), 1 Bács megyei babonák. Ethn. 7, 93—101, 1896. 2 Délvidéki magyar babonák. Ethn. 10, 304—313, 1899. 3 Adatok a sükösdi paraszti orvoslás néprajzához. (Megyei gyűjtőpályázat, Pályamunka 1967.). 4 A = Akasztó J = Jánoshalma Al. = Alpár К = Kunszentmiklós В = Baja Ka =• Katymár Ba = Bácsalmás Kb­Kelebia Bá = Bátya Ke = Kecel Bb = Bácsbokod Kf = Kiskunfélegyháza Hl =-- Balotaszállás Kk = Kiskőrös Bm = Bátmonostor M = Mélykút Во = Borota Ma = Madaras Cs = Csatalja N = Nagybaracska Cse = Csengőd Ná = Nemcsnádudvar D = Dunavecse P = Páhi Dp = Dunapataj R = Rém F = Felsőszentiván S = Sükösd Ci = Gara So = Soltvadkert 11 = Hercegszántó Sz = Szánk На = Hajós (Hild puszta) T = Tompa GRYNAEUS TAMÁS BÁCSMEGYEI GYÓGYÍTÓ SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom