Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)
Kőhegyi M.: Római pénzforgalom és kereskedelem az Intecrisa–Csongrád közötti útvonalon
harat ismerünk (5., 9., 13. és 126. sír).48 A csongrádi temető használata 375 után kezdődött, sőt feltételezhetően Attila halála után is temettek még ide. A temető leletanyaga változatos. Mindazok a jellegzetes ékszertípusok előfordulnak benne, amelyek a magyarországi hunkori leletanyag jellemzői: oktaéder és hold alakú fülbevelók, kis lemezes és háromgombos öntött fibulák, besímított korsók és edények. 49 A Magyarhomorog—Rókászi dűlőben (Csongrádtól keletre a Körös mentén!) talált üvegpohár szórvány ugyan, de a vele együtt lelt nagyméretű agyagkorsó ugyancsak erre a kései korra utal. 50 Mindezek pedig azt bizonyítják, hogy a Duna— Tisza közének középső részén áthaladó út a IV. század legvégén, valószínűleg az V. század elején is használatban állott. Az út nyomvonalát az egykori földrajzi viszonyok határozták meg. A Duna-Tisza közének XVIII. századi vízrajzát több kéziratos térképről ismerjük. 51 Segítségükkel a szarmata földön átvezető út többé-kevésbé helyhez köthető. Kiindulása a Duna jobb oldalán fekvő Intercisa volt. A Dunán hajóhíd vezetett keresztül a szalkszentmártoni partra. 52 Innen délkeletnek kellett fordulnia. Homok és Bösztör (mai helynevek!) érintésével Szabadszállás irányába tartott. 53 A Dunával párhuzamosan ugyanis, attól mintegy 30—50 kilóméterre egy igen széles mocsaras—lápos terület húzódott, az ú.n. Őrjeg. Erről írja Magda Pál a múlt század közepén: „De motskolják ezen jeles vármegyét azon motsarak is, melyek Ótsától szakadatlanul nyúlnak Dél felé Bajáig . ," 54 Ez az összefüggő láp völgy kerek 100 kilóméter hosszú, de csak 20 kilóméter széles turjános vidék. 55 Javarésze a középkorban külön megye volt Solt néven. 56 Az Őrjeg Szabadszállás fölött összeszűkül, Dunavecse magasságában gázolható. Ez Mikoviny Sámuelnek 1735 —50 között, 57 valamint Ballá Antal 1793-ban készített kéziratos térképein egyértelműen felismerne tő. 58 Délebbre nem mehetett keresztül az út, mert a mocsár itt 10—15 kilóméternyire szétterül s levetélt morotvái (Zabszék, Kelemen-szék, Kolon-tó) egészen Akasztóig járhatatlanná tették a területet. Hogy a_ Dunának ezen a szakaszán fontos átkelőhelynek kellett lennie, azt honfoglaláskori helyneveink bizonyítják. A magyar kutatás már régóta ismeri Árpád fiainak nevét és azt is felismerték, hogy letelepedésükben meghatározott rend mutatható ki. 59 A feltételezett útvonal északi oldalán Tass neve őrzi a korai megszállás emlékét. Szabadszállásnál megtört az eddig északnyugatdélkelet irányú út s majdnem egyenesen keletnek fordult. Valahol Kecskeméttől délre (Ballószög, Helvécia, Városföld) mehetett el 60 s a Tiszával a Csongrád —Szentes közötti szakaszon találkozhatott. 61 Csongrád fölött nem volt érdemes átkelni a Tiszán, mert akkor a Kőrös állta útját a tovább jutásnak. 62 Szen48 Párduc^ Mihály: Archäologische Beiträge zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 11 (1959) 310— 318. 49 Párduc^ Mihály: Die etnischen Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. Studia Arch. 1 (1963) 48. 50 Közöletlen a Debreceni Déri Múzeumban. Leltári száma : 57.29.1. 51 Oberst von Neu: Geographische Charte des Königreiches Hungarn. (1782—84) OL-Helytartótanácsi Levéltár Div. XI. No. 2. —• Pf lâcher L. В.: Ecclesiastica Regni Hungáriáé Dignitates. (XVIII. század második fele) OL. — Vegyes kéziratos térképek 15. — Marsili Aloys: Mappa Generalis. (1726) OL. — Vízrajzi Intézet, Duna 1. 52 Az átkelőhelyekre és partviszonyokra fontos Lauterer—Herbert— Tauferer: Navigations Karte der Donau (1789) OL. — Eszterházy térképek XVII. 599. 53 Vásárhelyi Pál: A nagy Duna-felmérés lapjai. OL — Vízrajzi Intézet, Duna 126. 64 Magda Pál: Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékeinek statisztikai és geographiai leírása. Pesten, 1859. 264. 55 Görög László: Magyarország mezőgazdasági földrajza. Budapest, 1954. 45. — A. Richnowszky—Gy. Kovács: The Peat Bog Mollusc Fauna of Kecel — Császártöltés. Opuscula Zoologica, 1962. 133—144. 56 Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Budapest, 1880. I. 68—74. 57 Mikoviny Sámuel: Mappa Danubii Cursum . . . (1735—1750) Országos Széchenyi Könyvtár — Térképtár Ta 1849. 58 Ballá Antal: Mappa specialissima . . . Pest Pilis et Solth . .. (1793). — Lakatos Ernő: szerk: Tanulmányok Pest megye múltjából. Budapest, 1965. melléklete. 59 Hóman Bálint—S^ekfú' Gyula: Magyar történet. Budapest, é.n. I. 122. — Hóman Bálint: Szent István, Budapest, 1938. 62. 60 Kun István: Ketskemét és K. Körös között fekvő puszták . . . (1831). OL—-Vegyes kéziratos térképek 37. 61 Ballá Antal: Praelemineur Fluss Charte des Theis . . . (1786) OL. — Vízrajzi Intézet, Tisza 2. — Vertics József: Ideal Charte der vereinigten Békés, Csanád und Csongráder Comitaten . . . (1788). OL — Helytartótanácsi levéltár, Div. X. No. 3. 62 Huszár Mátyás: Übersichts Plan deren zu führenden Hauptund Neben-Niwellierungs-Züge . . . (1820) OL — Helytartótanácsi levéltár, Építési Igazgatóság Horgászási Osztálya, Vermischte Akten szám nélkül. — Huszár Mátyás: Hydrographia depressae Regionis f luviatilis Crisiorum . .. (1822) OL — Vízrajzi Intézet, 54. téka 39. 109
