Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet

8. kép: A kettős liliom alakú veretek. Fig. 8. Appliques moulées en lys doublé de la ceinture de Felsőszentkirály Köztudomásúlag a nomád népekre jellemző az előkelők magányos temetkezése: a kígyósihoz és a csólyosihoz hasonlóan a felsőszentkirályi sír is magányosan került elő. Ezeket a leleteket még akkor is magányos temetkezésnek tekinthetnénk, ha később környékükön újabb sírokra bukkannának, ugyanis elképzelhető az előkelő birtokos család tagjainak laza kurgán csoportba temetése is,

26 mint a település közrendű népességétől elkülönülő magányos temetkezés egyik formája. А К—Ny-i tájolás a dél-oroszországi kunoknál általános volt.

27 Magyarországon a felsőszentkirályin kívül hasonló irányítású a Bánkút—Rózsamajor területén (Békés m.) 1930-ban előkerült XIII. századi lova ssír, amely Fodor István újabb kutatásai szerint ugyancsak kun emléknek tartható.

28 26 Wyngaert, Л. van den, i. m. 195. 27 Плетнева, С. A., i. m. 173. 28 Banner ]., A bánkúti lovassír. Dolg 7 (1931) 187—199.; Fodor I., Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez. FA 23 (1972) s. a. 186