Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 1. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1972)

Pálóczi-Horváth A.: A felsőszentkirályi kun sírlelet

9. kép: A kettős liliom alakú veretek hátoldala. Fig. 9. Revers des appliques moulées en lys doublé Szablyát és két nyilat kapott a másvilági útra a harci viseletben eltemetett szentkirályi kun. A szablyához elsősorban a XI—

XII. századi dél-oroszországi anyagban találhatunk párhuzamokat,

29 a XIII—

XIV. századiak pengéje már hosszabb, keskenyebb és hajlottabb.

30 A magyarországi leletek közül az erdőtelekinek és a két tinódinak van hasonló ívelésű és szélességű pengéje.

31 A nomád könnyűlovasság közismert fegyvere a szablya, de az írott források és a régészeti adatok egybehangzóan tanúsítják, hogy drágasága 29 Плетнева, С, A., i. m. 166, 173., 9. kép 5,10. kép 3,6,14. kép 1,5. 30 Uo. 173., 19. kép. 31 Erdőtelek (Heves m.): valószínűleg sírból származó szórvány lelet (szablya, fokos, zabla, kengyelpár), már Nagy G. észrevette a honfoglalás kori leletanyagtól különböző vonásait s Árpád-korinak határozta meg [Nagy G., A régi kunok temetkezése. Arch Ért 13(1893) 116.; Ua., Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. Arch Ért 16(1896) 351, 365., I. t. 1.]; újabban Nagy Árpád a besenyők emlékanyagához sorolja a leletet, de a XI. század első felére való keltezése véleményünk szerint túl korai s nem eléggé megalapozott (Nagy A., Eger környéki és Tisza vidéki besenyő települések a X—XI. században. Egri MÉ 1969. 135—137). 187