Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Kürti László: "Se nem jászok, se nem kunok - magyarok". Kulturális hatások és kapcsolatok a Felső-Kiskunságban a XIX-XX. században

KÜRTI László „SE NEM JÁSZOK, SE NEM KUNOK - MAGYAROK” AZ IDENTITÁS PROBLEMATIKÁJA A JÁSZKUNSÁGBAN BEVEZETÉS: AZ IDENTITÁS LAMBÍ PROBLEMATIKÁJA A lumbee (lambí) indiánok többségében az USA Észak-Karolina államában, Robeson­­megyében élnek.1 Észak-Karolina államban nyolc indián törzs van elismerve, ezek közül a lambík az egyik.1 2 Annak ellenére, hogy a mintegy 55.000 ember lambí indián­nak tartja magát, a saját bevalláson alapuló identitásuk elismertetése bonyolult, és kudarcokkal teli folyamat mind a mai napig. A lambí indiánok olyan indiánok, akiket közvetlen környezetük igen, a szomszédos megyék lakosai nem tartanak indiánnak. Sőt Észak-Karolina állam ismert indián törzsei, mint a csirokí vagy a tuszkaróra sem fogadják el őket indiánnak. Az elutasítás oka, hogy a lambík történelme nem doku­mentált, ők maguk nem beszélnek egyetlen indián nyelvet sem (különös hangzású ki­fejezéseik más nyelvekből összeállított mozaikszavak), nincs régi viseletűk, ahogyan szokásaik sem, protestáns vallást követnek, külsőre pedig - a sok vegyesházasság miatt - úgy néznek ki, mint egy fehér és egy afrikai házasságából született gyermek.3 A lambík az elmúlt száz évben folyamatosan kérvényezték a helyi államtól, valamint az US szövetségi kormányától az elismertséget (federal recognition), amit az Indián Ügyek Hivatala (BIA) állít ki. A lambík minden visszautasítás után újabb és újabb magyarázattal álltak elő: eddig legalább négy-öt különböző történeti és mai indián törzs részének vallották magukat. A bizonytalanságok ellenére, Észak-Karolina állam végül hivatalosan is elismerte őket „indián nép”-ként. Ez volt a nevezetes 1956-os Lumbee Act, amely ösztökélte a csoport vezetőit arra, hogy kreáljanak maguknak hagyományokat, viseletét és indián történelmet. Megjegyzendő még az, hogy a helyi egyházak (protestáns, metodista, baptista) az elsők, akik elismerik az indián törzseket, ezáltal segítve őket abban, hogy a szövetségi kormányzathoz forduljanak. A lambi in­diánok szerint identitásuk minden vita felett áll: lambí az, aki a törzs területén állandó lakcímmel, lakhatással rendelkezik, kinyilvánította akaratát a hovatartozását illetően, és elfogadta az elit által kreált etnogenezist. 1 A lambí identitás egyik fontos esettanulmánya és elemzése: BLU, Karen 1. 2001. 2 Az amerikai szóhasználatban megkülönböztetik a törzs, horda, nemzet, falu, pueblo, és közösség (tri­be, band, nation, pueblo, village, or community) fogalmakat, ahová az indián(ok) tartoznak. 3 A lambí múlt legfontosabb mítosza az, hogy ők az európai telepesek és indián asszonyok házasságából születettek leszármazottai. Őket 1584-86-os felfedezések után hagyta magára kalandor kapitányuk, Sir Walter Raleigh és menekültek el az utánuk jövő gyarmatosítók elől az erdőkbe. Történeti dokumentu­mokban nem szerepel a lambí törzsnév, nevüket az 1809-ben elnevezett Lumber folyóról (Favágó-fo­­lyó) kapták. 73 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom