Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Őrsi Julianna: Szevezett telepítések a bácskai puszták benépesítésére
TÁRSADALMI TAGOLÓDÁS AZ ÚJ BÁCSKAI TELEPEKEN Feketehegyen 1785-ben 13.298 hold föld volt. Ebből a telepesek között 140 sessiót osztottak ki. A terület egyharmadát pedig meghagyták közlegelőnek (72 sessio). Egész telkes lett 77 (36,15%), 1/2 telkes 71 (33,33%), 1/4 telkes 64 (30,05%), 1/2 telkes 71 (33,33%), 1/4 telkes 64 (30,05%). Nincs telke egy személynek. Pacséron 18.000 hold földből szántóföldnek kiosztottak 7414,5 holdat. Közlegelő maradt 5775 hold. A Pacsért, megülők között 1 1/2 sessiót kapott 7, 5/4-et 6 család. Egész telkes gazda lett 75, féltelkes 68 (29,06%), negyed telkes 61 (26,06%), 3/4 sessiót 17-en kaptak. A lakosok 44.87%-a tehát félteleknél többet kapott. 9 személy nem kapott földet. Ómoravica határa 19.467 hold volt. Ebből 204,5 sessiót osztottak ki. A teleknagyságokról részletes kimutatást az eddigi szakirodalom nem közölt. Csak annyit tudunk, hogy az egyik jegyzék 334 nevet sorol fel. A másik okirat 346 jobbágy nevét tartja nyilván. Egy 1798-as adat szerint 332 gazda és 10 zsellér él a faluban, és 194 telket művelnek. Az állam biztosított kölcsöngabonát, de a vetés aratására csak a következő évben kerülhetett sor a letelepedés késedelmessége miatt. Ezért jogosan csak a következő évtől számított a 3 adómentes év. A mindennapi megélhetés biztosítása okozhatott gondot, bár a telepesek többsége hozott magával állatot, pénzt és bizonyára eltartható élelmet. A Kamara gondoskodott a lelkész, a tanító, a jegyző megélhetéséről (föld, beltelek) és telket biztosított a középületek számára (templom, paróchia, iskola, faluház). A kocsma, a mészárszék és a malom a földesúr javadalma volt, így az épületről is ő gondoskodott. A telepesek legelső teendője a saját hajlékuk megépítése volt. (Némi letelepedési segélyt is kaptak az életkezdéshez.) A ház felépítéséhez a faanyag beszerzése jelentett gondot. A falat saját maguk, sárcsinálók készítették, a tetőhöz a nád beszerzése már gondot okozott. Az első közösségi épületek is ezekből az anyagokból készültek. A templom építéséhez azonban az ómoraviczaiak ácsot Komáromból, a pacsériak kőművest és ácsot Bajáról hozatnak. Megjegyzem, hogy a moravici lakosokat kötelezték, hogy minden gazda 300 vályogot adjon a templomépítéshez. Míg el nem készült a templom a pacsériak az istentiszteletet színben tartották. A kőfalú, ma is meglévő templom építésére mindhárom településen csak az 1800-as évek első évtizedében lett anyagi erejük. Mindenütt fontosnak tartották a harang beszerzését. Az első kegytárgyakat a kibocsátó közösségek adták útravalóul. így kerültek a XVIII. század elején készült ónedények a településekre, melyeket napjainkig megőriztek. A községi elöljáróság szinte adott volt, hiszen a kiköltözési akció szervezése, lebonyolítása során kiválasztódtak a szószólók. Minden közösség gondoskodott a legfőbb vezetői (lelkész, tanító, jegyző) kiválasztásáról. A kunhegyesiek elhozták magukkal lelkipásztornak az ottani rektor Kálmándi Pap Jánost." Feketics első jegyzője Császár János. A kisújszállásiak magukkal hozták a túrkevei rektor Pálffy Pált 11 11 NAGY KALOZ1 Balázs 1943. 117. Megjegyezzük, hogy az első három lelkész igen rövid ideig szolgál ebben a forrongó közösségben. Majd csak 1810-től lesz huzamosabb ideig (24 évi) Kertvéllesi Pál. 144
