Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)
Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb ember a történelem sodrában. (Kübler István gyermek- és ifjúkora)
CSELEDSORBAN Az első év Ott Ede gazda vaskúti tanyáján telt 1937-ben. A vaskúti tanyás gazdaparasztokhoz elszegődött cselédek többsége Hajósról származott. A gyerek nem volt sokáig gyerek Hajóson - az elemi iskola hat osztálya után ezt Kübler István is keservesen megtapasztalta. Amikor Kübler István megérkezett a vaskúti tanyára, a gazda a kommenciós béres gondjaira bízta. A gazdacseléd munkája elsősorban az állatok gondozása, legeltetése, a tanyaudvar rendben tartása volt. És ha a szükség úgy hozta, bármely más munkában részt kellett vennie a szőlőmunkák kivételével. Kübler István a tanyán önállóan végezte a feladatokat, nem adták ki minden egyes nap a munkát - mindent tudni kellett. Három-négy hónapra volt szükség ahhoz, hogy megszokja a mindennapi tizenkét-tizennégy órás munkát, amikor már könnyebbnek vélte, és már úgy érezte, hogy elbír a munkával. A gazdacselédek között sajátos hierarchia volt, mely munkakörüket és bérezésüket is meghatározta. A felemelkedés útja Vaskúton a következő volt: kanász - kisbéres - nagybéres. A rangsort az életkor határozta meg. A második évet Huber Jakab vaskúti gazda tanyáján töltötte 1938-ban. Ott Ede gazda a Szilveszter napját megelőző napon kiadta a kanásznak a száznegyven pengőt, a cseléd ezen kívül mást nem kapott, a szóbeli megegyezés értelmében. Kérte a kiscselédet, hogy vízkereszt után menjen vissza hozzá. De Kübler István nem maradt tovább. Ennek az volt az oka, hogy a legényke azzal a szándékkal ment haza, hogy szeretne otthon maradni, beállni kovácsinasnak. De ez akkor nem sikerült. Huber Jakab tanyájára úgy került el, hogy Kübler István szülei korábban egy szomszédos tanyán dolgoztak. Kübler István a szolgaélet második esztendejében már kisbéres volt, kétszázhúsz pengőért szegődött el a szóbeli megállapodás értelmében. A kisbéres mindennapi munkája Huber Jakab tanyáján pontosan megegyezett azzal a tevékenységgel, melyet a szomszédos Ott Ede tanyáján kellett folytatnia. Egyetlen kivétel volt mindössze: a kisbéresnek a sertések reggeli őrzése és behajtása kapcsán váltása volt: a gazda fia, amikor kiment a tehenekkel, felváltotta Kübler Istvánt, átvette tőle a disznóőrzést. Én onnan lettem kiemelve, és gazdasági munkát kellett csinálni. Kübler István becsületes gazdának tartotta második munkaadóját, aki emberségesen bánt a cselédekkel: itt több emberséget mutattak a cselédek irányában, mint az előző cselédtartó gazda és családja. A harmadik évet Garán, Brandt Vendel tanyáján élte megl939-ben. Noha Huber Jakab tanyás parasztgazda szerette volna, ha a kisbéres visszamegy hozzá a következő esztendőben. Kübler István jól érezte magát a gazdaságban. A gazda megbecsülte munkásait, megbízott bennük, engedmények is voltak a vasárnap kapcsán - ha kérték, hazaengedte a cselédeket Hajósra. A cselédsor Kübler István élettörténetének egy olyan időszaka volt, amit idős korában talán a legtöbbet idéz fel. Megrázó dolog volt egy hajósi gyermek számára - aki a nagyszülők dédelgetett kedvence volt - az, hogy idegenbe kellett elmennie szolgálni, noha a család nem volt erre ténylegesen rászorulva. Inkább az atyai szigor kényszerítette cselédsorba a legénykét: tudja meg ő is, mit jelent szolgálni. 110
