Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Bereznai Zsuzsanna: Egy hajósi sváb ember a történelem sodrában. (Kübler István gyermek- és ifjúkora)

Hiszen a legtöbb hajósi szegényparaszt éveken vagy évtizedeken át ezt a sorsot volt kénytelen megélni. Kübler István ma már úgy értékeli a nehéz bácskai cselédéveket, hogy megtanulta, hogyan kell ésszerű és korszerű módon gazdálkodni, hogyan kell irányítani egy tanyás nagygazdaságot, ahol több ember munkáját kell naponta összehangolni, jól megszervezni, s ahol a termelés nemcsak a család önellátását szolgálta, hanem árutermelő gazdálkodás folyt. A gazdag bácskai sváb falvakban elsajátított gazdálkodási elvek, módszerek és technikák példaként álltak előtte későbbi élete folyamán. A cselédsorban eltöltött évek során alakult ki benne a paraszti munkabírás, a munka, a föld és a jószág szeretete, s az irántuk való felelősségtudat egyaránt. A három esztendő elteltével a szülőfalujába büszkén visszatérő legényke úgy érezte, jól megállta a helyét a bácskai gazdáknál.

A VOLKSBUND ÉS A HÁBORÚ ( 1938-1945)

A hajósi sváb parasztokat nem politikai meggyőződésük miatt léptek be a Volksbundba, ahogy a Kübler család tagjai sem:

A nagyapám egy gazdálkodóvolt, ő nem volt politikailag megfelelő ember, hogy mér lenne ő volksbundista. Mer akkorjába vöt ez a mügálic, fekete porféle, de mondták, hogy ebbe van a réztartalma. Na most, akik beléptek a Volksbundba, azok kaptak gálicot, kék gálicot. Aki nem lépett be, az a boltban megvehette azt a feketét. Ilyent árusítottak, mer rézgálic nem volt, mert a háború után válunk, nem lehetett venni, vagy másra kelletett, elég az hozzá, hogy úgy volt... a háború előtt, aki bundista volt, akkor azok be tudták szerezni. Hogy hogy, azt igazából nem tudom, de nagyapám igazából azér lépett be a Volksbundba, hogy kapjon gálicot, oszt tudja a szőlejét - eléggé nagy darab szölleji vótak - permetezni.

A hajósi sváb legénykék nemcsak a Volksbund gyermektagozatának voltak a tagjai, hanem a leventeköteles gyermekek magyar félkatonai képzésben is részesültek. A leventeszervezet az első világháború után jött létre, és a második világháború végéig állt fenn, amelynek célja az ifjúság katonai előképzése volt. Heti kötött, kötelező óraszámban főleg a testnevelési gyakorlatok voltak előtérben, amelyben a fegyelemre való szoktatás és a valláserkölcsi nevelés is fontos szerepet kapott.

És lehetett valaki a leventének is tagja és a Volksbundnak is. Persze. A leventének lenni, az magyar kötelesség volt. A Volksbund viszont egy önkéntes harci szervezet volt a németek oldalán. De mivel össze volt Horthy meg Hitler kovácsolódva... Nem ment az se olyan simán... Politikai oktatás mindig volt. És a levente hét törvénye... Azt meg kellett tanulni. A levente Istenhez és hazájához mindhalálig hűséges. A levente mindenkor igazat mond. A levente lovaglás. A levente a bajtársát sosem hagyja cserben... Kívülről kellett fújni.

A fenti visszaemlékezés is igazolja azt, hogy a német nacionalizmus és a magyar hazafiság jól megfért a volksbundos-leventés sváb parasztlegények életében.

111