Kothencz Kelemen (szerk.): Migráció és hagyomány-formálódás a történeti Duna-Tisza közi nemzetiségek népéletében - Bajai dolgozatok 22. (Baja, 2018)

Kuti Klára: A migráció múzeumi megmutatása, példák a tatai német nemzetisgéi múzeum gyakorlatából

I

KUTI Klára

A MIGRÁCIÓ MÚZEUMI BEMUTATÁSA, PÉLDÁK A TATAI NÉMET NEMZETISÉGI MÚZEUM GYAKORLATÁBÓL

Amikor az 1990-es évek második felében az ulmi Donauschwäbisches Zentralmuseum-ot megalapították, Gottfried Koríf szigorú felszólalásban figyelmeztetett az alapítandó intézmény küldetésének kérdéseire.1 Korff szerint az egyik legnehezebb múzeumi műfaj, amely az etnicitás, az identitás és a kulturális cserekapcsolatok és különbözőségek - azaz jelentéskonstrukciók és jelentéstulajdonítások - megmutatására vállalkozik. Nehezítette az akkori helyzetet az a tény is, hogy az újonnan létre hozott intézmény nem rendelkezett gyűjteménnyel. Ez volt az az időszak, amikor a háború utáni unokageneráció átvette a politikai és közéleti szerepeket, és a saját élménnyel rendelkező generáció emlékezetkultúráját újraértelmezte. A háborút át- és túlélő generáció tárgykultúrája még nem esett át a muzealizáció folyamatán, még az élő emlékezet tárgyaiként vártak arra, hogy a lieux de mémoire részévé váljanak. Korff akkor azt a javaslatot tette, hogy az intézmény tekintsen el a donauschwäbisch egyébként is megkérdőjelezhető, etnicizáló - amúgy a két világháború között megalkotott - kizárólagosító kifejezésétől, és forduljon egy átfogóbb történeti migrációs folyamat múzeumi megmutatása irányába.

2004-ben a német néprajzi társaság anyagikultúra-szakosztálya ugyanebben a múzeumban tartott konferenciát a migráció múzeumi megmutatásáról, és Gottfried Koríf tartotta a bevezető elméleti összefoglalót,1 2 amelyben többek között rámutatott arra a feszültségre, ami a migrációról - mint mozgásról, vándorlásról, változásról - és a múzeumról - mint állandóságról, materialitásról és mozdulatlanságról - alkotott elképzelések között létrejön. Korff szövegei nem hagyták érintetlenül a tatai német nemzetiségi gyűjtemény megújítása során végzett munkámat. A migráció és hagyományformálódás... konferencián tartott előadás szerkesztett változatában azt mutatom be, milyen szellem- és társadalomtörténeti környezet és fogalomrendszer veszi körbe a migráció múzeumi bemutatását, és hogy a tatai német nemzetiségi múzeum3 2017-ben közzé tett online-kiállítása,4 melynek központi mondanivalója a migráció mint univerzális történeti tapasztalat, hogyan felel ezekre a kihívásokra.

Értsünk bár a nacionalizmus alatt történeti folyamatot, mozgalmat, ideológiát vagy kollektív cselekvési attitűdöt, a múzeum mint intézmény létrejötte szorosan összefügg a nacionalizmussal, az (európai) nemzetek és nemzetállamok kiformálódásával.

1 KORFF, Gottfried 1996.

2 KORFF, Gottfried 2004.

3 Hivatalos neve szerint a tatai német nemzetiségi kiállítás.

4 http://ungam-s-deutsches-museum.hu [2017.09.11.] Az online kiállítás létrehozását az EMMI 2016. évi Kubinyi Ágoston programja támogatta, a software-hátterét a Pazirik Informatikai Kft. készítette. Az online felület működtetését 2016-ban és 2017-ben támogatta az Institut fiir Auslandsbeziehungen (ifa).

99