Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Szilágyi Miklós: Solymos Ede életművének tudománytörténeti jelentősége a halászat történeti és néprajzi kutatásában
hanem a minőségi zsákmány kifogására is alkalmas „kisszerszámok” kezeléséhez szintén érteniük kellett. Tehát (elvileg - külön vizsgálandó, hogy vajon a napi gyakorlatukban is?) az adott korszak teljes árutermelésre alkalmas halászati technikáját birtokolniuk kellett a céhes halászoknak! Ebben a rövid előadásban aligha lenne megoldható, hogy a „paraszthalász”, a „mellékfoglalkozású halász”, az 1888-as halászati törvény rendelkezése értelmében bérlő-vállalkozók által foglalkoztatott „alkalmazott halász”, a „szövetkezeti halász” és az őskor embere tudásában gyökerező halászati technika társadalmi meghatározottságával kapcsolatos Solymos-i kutatási eredményeket az eddigiekhez hasonlóan sorra-rendre értelmezzem-értékeljem. Hadd biztassak inkább ez alkalommal is arra, hogy mindannyian tekintsük soros feladatunknak annak tudatosítását, hogy ma már - a „fáradhatatlan robotos” Solymos Edének, barátunknak és pályatársunknak örök hála ezért - „szinte mindent” másképpen kell értenünk és értelmeznünk a halászat beláthatatlanul hatalmas témájában, mint azt legnagyobbként tisztelt klasszikusunk, Herman Ottó egykoron kijelölte a számunkra! 11
