Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Kothencz Kelemen: Előszó
Paládi-Kovács Attila a magyar nép Duna mentén használt vízi járműveiről és a vízen történő teherszállításról nyújtott átfogó képet, kihangsúlyozva az egyes vízen használt járműtípusokról szóló kultúrtörténeti/néprajzi összefoglalások hiányosságát. Gráfik Imre egy családi hagyatékból előkerült 1852-es útlevelet elemzett, amely azt dokumentálja, hogy a XIX. század közepén hivatalosan elismert foglalkozás, státusz volt a (hajó) vontató. Kothencz Kelemen előadása egy autonóm népi intézmény, a dunai malomtulajdonos gazdaközösségek XIX. század eleji működésére világított rá. Horváth István XIX-XX. századi hajómalom történeteket tárt fel a folyammémöki hivatalokban őrzött iratok segítségével. Filep Antal a Duna mappációs térképei és saját gyűjtései alapján a hagyományos közösségek vízgazdálkodását elemezte. Balázs Kovács Sándor a sárközi parasztság halfogyasztási, haltartósítási, halétel-készítési gyakorlatát ismertette. Máté Gábor a Szerémségben végzett jelenkori néprajzi kutatásinak egy szeletéből, az ártéri sertéstartásról tartott vetítettképes előadást. A konferencia második napja „vizes” blokkal indult. Elsőként Pásztor Emília régész a régészeti leletek elemzésével vázolta fel, hogy a víz milyen szerepet tölthetett be a bronzkori társadalmak hitvilágában. Azt követően Fehér Zoltán folklorisztikai előadásában a magyar népdalkincs halászati vonatkozásait vette górcső alá és ezekből személyes előadásában ízelítőt is adott a közönség nagy megelégedésére. Vámos Gabriella a víz - népi és hivatalos orvosi eljárások mellett a - természetgyógyászatban betöltött szerepét vizsgálta. Ferkov Jakab Mohács példáján a népi higiéniáról és a helyi tisztálkodással kapcsolatos kitalált hagyományról nyújtott érzékletes képet. A tanácskozás utolsó szekciójának előadásai olyan kevéssé feltárt kortárs kutatási témákat is érintettek, mint például a horgászat, vagy az orvhalászat. Schleicher Vera a balatoni horgászok körében néprajzi kutatásai eredményeként adott érzékletes jellemrajzot a Balaton horgásztársadalmáról. Benedek Csaba arról számolt be, hogy egy tiszaföldvári ezermester újrahasznosított eszközökből saját technikai újításaival milyen horgászeszközöket alkotott. Agócs Ruben egy Duna menti település példáján mutatta be, hogy milyen gazdálkodási stratégiái és funkciói vannak az orvhalászatnak. Konyár Zoltán az Országos Kishalász Érdekszövetség tevékenységét ismertette, kiemelve, hogy az egyesület munkásságának eredményeként került fel a hagyományos dunai kisszerszámos halászat a Szellemi Kulturális Örökség magyarországi regiszterébe. A konferencia zárásaként kerekasztal beszélgetésre került sor, amelynek témája az új halászati törvény és annak várható hatásai volt. A 2013-as halászati törvény és 2015-ös törvénymódosítása (2013. évi CIL, 2015. évi XLVIII.) következtében ugyanis a 2016-os évtől megszűnt a nagyhálós, kereskedelmi célú halászat. A törvények kizárólag a kisszerszámos halászatot engedélyezik, azt is csak rekreációs céllal. A beszélgetés résztvevői halászattal, horgászattal, jogi néprajzzal foglalkozó néprajzkutatók, valamint halbiológusok voltak. A konferencián elhangzott előadások tanulmánnyá formált változatai a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelenhettek meg jelen kötetben. Kothencz Kelemen 6
