Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Schill Tamás: Történeti-néprajzi adatok Dunapataj halászatához
A lopások gyakoriak lehettek a többi víz esetén is. A 94 éves H. Kiss József visszaemlékezése szerint több kobolya szélében kis házak voltak, amelyben a bérlők tartózkodtak, innen őrizték a vízben lévő halakat. Ennek ellenére mindig volt olyan, aki a lopással kísérletezett. A kobolyák mellett a vízjárta határ halászatának bérbeadásával is növelte bevételét a tanács. A város keleti határában található egykori Duna meder, az Őrjegnek nevezett terület képét még a XX. század elején is a víz határozta meg. Az őrjegi állapotokra és az ott található halállományra jellemző, hogy 1925-ben a pataji határtól kissé délebbre, a Kalocsai határban, az Őrjeg ármentesítésekor, a Dunavölgyifőcsatoma kitűzésekor a munkások derékig jártak a vízben és egy-két kilogrammos pontyokat ütöttek agyon a szintezőléccel. A mellékvölgyek is ugyanilyenek voltak.26 Az őrjegi halászatot hivatásos halász is bérelte. Fazekas József 1880-as években a Szelidi-tó halászati bérletében volt érdekelt, pár évvel korábban, 1879-ben az őrjegi halászatot nyerte el árverésen egy évre.27 A képviselő-testület az Őrjegben keletkező halászati bevételt-kényszerűségből ugyan, de - ha kellett visszaforgatta. Ezt tükrözi az a határozat, amelyben a halászatból származó bevételt az Őrjegbe vezető rossz út karbantartására fordítani rendelték.28 Az őrjegi halászat bérbeadását a község tartotta kezében a XIX. század végén, és döntéseiket erős gazdasági megfontolások vezették. Őrjegi halászatra volt jelentkező, sőt! „Az Őrjegben a közlekedési utak és hidak melletti vizeknek” halászatát a község lakosai közül többen kérték haszonbérbe. Az 1880. március 12-én tartott közgyűlésen a bíró azt jelentette, hogy két ízben megtartott árverés után is folyamatosan jelentkeztek egyének, akik a levert árnál többet ígértek. A hal azonban a vizekből mindig fogyott, és a bíró attól tartott, hogy a vállalkozók már nem felfelé, hanem lefelé ígérnek majd. Gazdasági megfontolásból azonban az árverést harmadszorra is megtartották.29 Az őrjegi halászat bérbeadása megfontolásra késztette a képviselő-testületet a hasonló adottságokkal bíró, közeli Szentkirály puszta vizeinek bérbeadása tárgyában. Az ottani vizekben való halászat a kaszálókat károsította. A testület nem adta ki haszonbérbe a szentkirályi halászatot, pénzbüntetés mellett megtiltotta, és a csőszöknek meghagyta, hogy a „halászó és tapogató embereket” bejelentsék.30 Anyagi megfontolások vezették a községi képviselőtestületet, amikor könnyített a dunapataji Szentkirály pusztán lévő fertői halászat jog bérbeadásának feltételein. Korábban a testület csak úgy volt hajlandó odaadni a halászati jogot, ha a bérlő halász a terület tulajdonosaival megegyezett a halásztanyák helyeiről és a halászeszközökről. Az előre látható, nyilvánvaló súrlódások miatt azonban így a halászati jogot senki nem akarta kivenni, így a testület - azért, hogy a halászati jog bérbe adható legyen - úgy módosított feltételein, hogy „csupán csak károkérti felelősség kitétele mellett - minden más feltétel nélküT' adja ki a bérletet. Ezzel az esetleges fellépő problémákat magáról lerázni, bevételét pedig biztosítani próbálta. 26 Az adatra Romsics Imre hívta föl a figyelmem, amit ezúton is köszönök! Lásd: ROMSICS Imre 1998. 45. 27 MNL BKML V. 320/c 1. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1877-1881 146-147. oldal 28 MNL BKML V. 320/c 2. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1882-1885 225. oldal 29 MNL BKML V. 320/c 1. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1877-1881 274-277. oldal 30 MNL BKML V. 320/c 1. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1877-1881 421-422. oldal 47
