Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Schill Tamás: Történeti-néprajzi adatok Dunapataj halászatához
A bérletet kivették.31 A Szentkirály pusztához tartozó ,/örtőben a téli vagyis jég alatti halászatot" is kivették volna bérbe, amit a Panka Pál bíró a ,rsok bitangolások akadályozása tekintetéböF, no meg a bérleti díj összege miatt, jónak találta volna. A képviselő-testület azonban - valószínűleg a nádban keletkező lehetséges károk miatt - ettől elállt, a halászatot nem adta ki, azonban utasította a bírót, hogy a „csempészeket és a nád rombolókat”, vagyis az orvhalászokat a legszigorúbban büntesse.32 (3. kép) 1921- ben már az Orjegi Közös Legeltető Társaságnál találjuk az őrjegi halászat, vagyis „az Orjegi Közös legelőn levő halászó víz” bérbeadásának jogát. A legeltetési társulat töredékesen fönnmaradt dokumentumaiban, jegyzőkönyveiben 1921-től 1927-ig lehet nyomon követni a halászat rendszertelen bérbeadását, amit kidobolás és árverés útján hajtottak végre.33 Az Őrjegben folyó halászat módjáról legtöbbet egy 1922- es bérbeadás alkalmával tudhatjuk meg. Ekkor a Társaság határozatilag kiköti, hogy a halászati bérlő a kürtőket és a rekeszeket csak olyan helyre rakhatja, ahol a jószág forgását nem akadályozza, továbbá a bérlő a hal nagyobb részét köteles a pataji piacra behozni és eladni.34 A Társaság nemcsak az őrjegi külső legelőt, hanem a belső legelő részét képező időszaki vízállásos területet, a Hattyast is kiadta megfelelő víz esetén halászatra.35 Egy korábbi határozat arra utal, hogy a Hattyasból több személy is lophatta a halat.36 Az idősebb tanyai lakosok is jól emlékeznek arra, hogy a Szentkirály és Őrjeg pusztán az 1950-es, 1960-as években is bevett gyakorlat volt a vizenyős helyeken, gödrökben való tapogatós halászat, illetve a tojásgyűjtés.37 Tapasztalatom szerint a mai idősebb generáció a nyomó alatt a tapogatót, nyomozás alatt a tapogató nevű szerszám használatát értik. Ennek módjára és eszközére nézve Solymos Ede közölt fényképeket.38 Általános és elterjedt volt a feneketlen vesszőkosár használata is a nyomozáshoz. A halfogás ősi módja a XX. század derekára sem veszett ki. Például az 1970- es években is fogtak halat a határban, a Kapaszkodóban. Pár fiatal suhanc, gyermek összeállva, kifejezetten halfogás céljából ment ki erre a laposabb, vizenyősebb területre, és ott tiszta víznél, kézzel fogták a halat. A vödörbe gyűjtött főleg kárász, keszegféle a bográcsban végezte, vagy megsütötték őket.39 31 MNL BKML V. 320/c 2. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1882-1885. 183-184. és 194. oldal 32 MNL BKML V. 320/c 1. k. - Dunapataj közgyűlési jk. 1877-1881 224-225. oldal. A förtő mélyebb vizű mocsárt, ingoványt jelent, itt azonban helynév. Szentkirály puszta 1843-as térképén Öreg Förtő Rét és Kiss Förtő Rét alakban jelenik meg - a térkép Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény 2006.3.1. leltári számon. Ötvös János jegyző 1864-ben 200 hold kiterjedésű nádasként írta le, amit a helyiek rétnek neveznek. Lásd KUCZY Károly 1980. 22-23. és 104. Itt köszönöm meg a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetőjének, dr. Lakatos Andornak a térképek számítógépes feldolgozásában nyújtott segítségét! 33 A Dunapataji Őrjegi Közöslegeltető Társaság jegyzőkönyve 1921-1937. A Dunapataji Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény archívumában. E kötetben 1927-től semmi adat nincs a halászat bérbeadására. 34 A Dunapataji Őrjegi Közöslegeltető Társaság 1922. március 22-én felvett jegyzőkönyve. 35 A Dunapataji Őrjegi Közöslegeltető Társaság 1926. január 2-án felvett jegyzőkönyve. 36 A Dunapataji Őrjegi Közöslegeltető Társaság 1924. december 30-án felvett jegyzőkönyve. 37 Vajda Pál dunapataji lakos szíves szóbeli közlése. 38 SOLYMOS Ede 1957. 449. 39 Lőrincz Sándor dunapataji lakos elmondása alapján. Lőrincz Sándor 20 éven keresztül hivatalos kishalászati engedéllyel rendelkezett és halászott. A halászatot 2013-ban fejezte be. 48
