Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)

Horváth József: A XVIII. századi győri halászati kontraktusok történeti néprazi adalékairól

bérletére irányulok mellett, melyeket jelen előadásomban szeretnék részletesebben bemutatni. A bemásolt kontraktusok nagyobb része német, kisebb hányada magyar nyelvű; a címeket viszont csaknem mindig latin nyelven írták be a kontraktusok könyvébe! Az elmondottak függvényében talán meglepő, de a halászati kontraktusok mindegyike magyar nyelven került bemásolásra, és az első három esetében a címet is magyarul írták fölé. A kötetben hat ilyen tárgyú kontraktust sikerült fellelnem; közülük a legkorábbi 1754-ben, míg az utolsó 1776-ban készült.18 Az alábbiakban ezen dokumentumok történeti néprajzi adalékairól szeretnék szólni. A legkorábbi ilyen tartalmú forrásunk 1754. április 24-én kelt „Györöt az Várossi Tanács házban”. Meglehetősen terjedelmes bevezetőjéből megtudjuk, hogy a Győrött lakozó Langamár János arra kérte a város vezetőit, „hogy mi ezen Nemes Városhoz tulajdon képpen tartozandó haláfió vizeket Rábán Rápczán, és Dunán - vagy akár holy [!] ezen Város határi közt találtathatokat jo Contractus mellyet [!] bizonyos Arendaban kezéhez bocsáttanánk kész lévén előbbenyi Arendát nevezetes summára vinnyi altollyában Ígérvén azokért 200 Rhenes forintokat, mivel pedigh mi tellyes kötelességünkbül az Varosnak hasznát terjeßteni, és őregbittenyi minden utón, és módón tartozunk, azért, és ezen dolgot minden felül ide ’s oda jól megh fontolván, mivel az által az Városnak közönséges hafinát nevelkedni láttuk, azért ugyan emlétett Langamár Jánosnak azon 200f. árendában kezére engettük, és attuk, mind azokat kik között jelesben neveztetnek Acsádi ér, mely az Katona réth felé ki szolgád, Uj-Várossi részrűl az Raba fellöl; Item Nagy ér meghis az Raba maga; ezeken kívül az Rápszay, és holt Rápczay haláfiat, nem külőmben az Dunánn Letenyei Tanya, és hosszú Tanya, úgy valaholy ezeken kívül is ezen Város Határáigh lehet Tanyákat csinálni; Ezek fölött is akár mely Szegletben s akár melly réfién ezen Várossi Határnak találtatható érek úgy mint az Katona réthre, és Pánysa felé ki folyók, és több ezen Várossi Határ közt Lehető, és akár mi nevel nevezendő minden egyéb haláfiat ala való Vizek is ide járulván",19 A folytatásból megtudjuk, hogy a szerződést egy évre kötik, Szent György napjától számítván azt; majd öt pontba foglalják a feltételeket, melyek röviden az alábbiakban foglalhatók össze:- a bérlőnek szabadságában lészen a neki tetsző társakat magához venni;- azon halászó vizek, melyek akár hálóval, akár más móddal halásztathatók lesznek, e kontraktus hatálya alá tartoznak;- a felajánlott 200 forintot két egyenlő részletben kell a bérlőnek lefizetnie: felét előre, mindjárt Szent György-napkor, a másik felét pedig Szent Mihály napján;- a kialkudott összeg a szerződő felek között „olly okkal, és móddal fogh megh állani, ha tudni illik az Malmok, mellyek mostanságh az Város határában lévő Rábán helyheztetve vadnak, onnend mindenestül el vitetnek, és azon Rába is Szabadon fogh halásztathatni; Melly Malmoknak onnénd el vitele mégh ezen Tavaßal akar melly okbul is megh nem lenne, és el nem múlnék, akor ezen Contractus is erőtlennek, és Semminek tartassék, és úgy az anticipált tisz Aranyok töbször nevezet Langamár Jánosnak vagy meg térhessenek, vagy ha az Contractus megh allona mindgyárt az 18 GyMJVL. PROTHOCOL CONTRACT. 28-32. p„ illetve 91-93. p. 19 GyMJVL. PROTHOCOL CONTRACT. 28-29. p. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom