Kothencz Kelemen (szerk.): Víz, ember, örökség. Tanulmányok a 90 éves született Solymos Ede tiszteletére - Bajai dolgozatok 21. (Baja, 2017)
Fehér Zoltán: "Harcsa van a vízbe, gúnár a szélibe" A halászat folklórjának szimbólumai
Abátyai néphit szerint a föld is vízből felhozott földből keletkezett,21 ugyanúgy, mint szibériai nyelvrokonainknál.22 Hasonló eredetmondát meséltek a bukovinai székelyek is.23 A falu határában található tengerszem létrejöttéről szóló monda egy ostoba ördög mesével kontaminálódott. A Remenicei tó (a bátyai határban) a sárkány tanyája. Onnan szokta azt előcsalogatni az arra járó tátos (táltos) vagy garabonciás.24 A mesében a sárkányt az ördög helyettesíti. A Zsuburic című bátyai mesét nyolc variánsában gyűjtöttem. A jobb híján a gyermekmese kategóriába sorolt folklóralkotásnak nem leltem megfelelő típus számot sem az Aarne-Thompson, sem a Magyar Népmese Katalógusban. Variánsai közül több kontaminálódott a Jancsi és Juliska mesetípussal, annak második epizódjaként. Szempontunkból azért érdekes, mert címadó hőse szinte a víz fia. Apját nem említik csak anyját, esetleg a nagyanyját. Mivel folyton a vízen jár halászni, a vasorrú bába magához akarja csalogatni. Ezért olyan szájat kovácsokat magának, ami hasonlít a fiú anyjának szájára. Zsuburic aztán így a vasorrú bába fogságába kerül, aki meg akarja őt ölni. A mese egyes variánsaiban ez sikerül (ezek a mesék inkább hiedelemmondák), más változatokban azonban a fiú süti meg kemencében a vasorrút vagy a lányát. Valószínűnek tartom, hogy a mesében szereplő Zsuburichoz köthető víz az élet vize (magzatvíz), míg a vasorrúé a halál vize (Styx). így Zsuburic akár az angyalcsináló vajákos asszony, a vasorrú bába ellenfelének, mitikus hérosznak tekinthető. Édesapám kedvenc mulató nótájának első versszaka a tiszakécskei bort dicséri, mert arról ugyanis tudni való, hogy Férfi tőle lesz szerelmes, a szépasszony engedelmes. Második versszakában aztán a Tisza vizét dicsőíti. De miért is? A dal a XVIII. század végének, Pálóczi Horváth Adám korának nemesi népies dalai közül a mulató, pajkos énekekre emlékeztet. „Víz, víz, víz, víz, De jó ez a víz, Ez a Tisza víz. Harcsa, csuka úszik benne, Szép menyecske fürdik benne. Víz, víz, víz, víz, víz, De jó ez a víz, Ez a Tisza víz.”25 A víz, a hal, no meg a szépasszony, úgy látszik, népdalainkban összetartozik. Egyik a másikat idézi fel. A „szerelem kertjének” szimbólum-bokra. 21 FEHÉR Zoltán 1975. 17. 22 DOMOKOS Péter 1984. 23 BOSNYÁK Sándor 1977. 45. 24 FEHÉR Zoltán 1975. 93. 25 Fehér Zoltán 1967. 172
