Pásztor Emília (szerk.): A fény régészete. A természetes fény szerepe az őskori ember életében - Bajai dolgozatok 20. (Baja, 2017)
Jaromir Kovarnik: Rondellák. Többcélú közösségi terek, ahol az idő múlását is megfigyelték a késő neolit közösségek
Rondellák szélén bukkan föl (293 MASL). A magasság a hegy lábánál 133 m-t csökken a 160-175 MASL szinthez képest (Kovárník 2014,128). Rasovice, Vyskov körzet (10. kép) Egyszerű rondella (245—249 MASL) 100—101 m átmérővel, bejáratainak tájolása csekély eltéréssel 344° ÉÉNY, DDK 164°, 74° KÉK és NYDNY 254°. A keleti bejárat a nyári napfordulókor a felkelő napra néz, túl a Litencice-dombság legmagasabb Hradisko (518 MASL) és Klesténec (498 MASL) csúcsain. Tésetice—Kyjovice, Znojmo körzet (11. kép) Z. Ministr (1999b, 240—241) igazolta, hogy a rondellaépítők ismerték az ún. neolit napéjegyenlőséget, amely csak csekély mértékben tér el a csillagászati napéjegyenlőségtől, és használták ezt a tudást a gyakorlatban. Tésetice—Kyjovice esetében a rondellát úgy helyezték el egy domboldalon az ősi tájban, hogy teljes kilátás nyíljon a Thaya-Svratka- völgyre, amely feltűnő eleme a Pavlov-domboknak. A rondellából nézve tavasszal és ősszel a Nap a Dévín-hegy (550 MASL) csúcsa fölött kel föl (deklináció 3°18', 48.9° földrajzi szélesség). A tavaszi napéjegyenlőség napja március 12-re esik, ami a tavaszi munkák lehetséges kezdete lehet az újkőkorban. Plotisté nad Labem II, Hradec Králové körzet Kelet-Csehország (15-16. képek). A rondella északnyugati bejáratának tájolási értéke 305°. Elméletileg az északkeleti bejárat értéke így 35°körül lehetett, a délkeleti kb. 125° és a délnyugati 215°. A hármas körárokkal rendelkező rondella északnyugati bejárata a nyári napforduló napnyugtája felé néz. Nagy valószínűséggel a feltételezett északkeleti és az északnyugati kapuk meg tudják válaszolnia azt kérdést, hogy vajon a nyári napforduló napkelte és nyugta összhangban van-e a téli napforduló napkeltéjével és napnyugtájával, amit a Sas-hegység is befolyásolhatott a keleti horizonton. A rondellák többségének négy bejárata van, melyeket fontos csillagászat eseményekhez tájolhattak, legnagyobb valószínűséggel a tavaszi napéjegyenlőség napkeltéjéhez, bár a napfordulók napján felkelő Nap is lehetett tájolási célpont. A bejáratok tájolását azonban befolyásolhatták azok a tereppontok, amelyek a helyi horizontot változatosabbá tették. Ez különösen igaz az olyan esetekben, amikor hegyek vagy dombok eltakarják a keleti horizontot, és így dél felé „tolják el" a napkelte irányát. Ez az ok akár meg is akadályozhatta a tájolást. Nem zárjuk ki annak lehetőségét sem, hogy vannak olyan bejáratok, melyeket a Hold vagy különösen fényes csillagok felé tájoltak. 114
