Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)

Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.

Úgy látszik, a SZU-ban is gyorsan terjed a hír. Pár hét múlva újabb igény: a városparancsnok zongoráját is meg kell javítani. Ez is három nap. Itt a kapitány kiadja a parancsot a feleségének, hogy főzzön, és lássa el a foglyo­kat. Nórival dolgozunk a szobában, közben ki-kilesünk a nyitott ajtón, az asszony már terít az ebédhez. Tányérokat tesz az asztalra, később leszedi, abroszt terít, és visszarakja a tányérokat. Előkerül a kanál, aztán némi hezi­tálás után két kés, majd visszaveszi a késeket, mert ugye mit lehet tudni, mi lakik ezekben a foglyokban. Újabb meditálás, kirak két villát, azután azt is visszaveszi, mert ugye azzal szúrni is lehet. Megérkezik a kapitány: - Ettek már az emberek? Jöjjenek! - szól, és leülünk ketten az asztalhoz. Borscs volt, az orosz nemzeti leves.83 A tábori koszt után nagyon finom volt, még valamennyi húskocka is volt benne. Közben a kapitány a szanaszét heverő alkatrészek mellett nyugtatja a feleségét, hogy ezek nem fasiszták, és nem ölnek, se nem szúrnak. Másnap már nyugodtabb volt az asszony, sőt odaült az asztal mellé, és érdeklődött, hogy otthon kik is vagyunk? Aztán kérdezi, hogy van-e ott­honi képünk? Nálam volt a zabrálások után megmaradt két kis fénykép a lakásunk belsejéről, egyiken rajta a feleségem is. Nézi-nézi, aztán visszaadja azzal, hogy ne tegyem őt bolonddá, mert ez egy mozikép darabja. Nem tudtam meggyőzni. Majd a mi otthoni körülményeinkről érdeklődött. Mi­lyen a városok tisztasága? Kicsit megsértődött, hogy nálunk olyasmi nem lehetséges, mint itt, hogy főzés közben csak úgy egyszerűen a szemetet ki­dobják az emeleti ablakból a két fal közé. Elkészült a munka, meg voltak elégedve, és elég gálánsak voltak, szalonnával kedveskedtek. Itt kell kitérni ezzel a városparancsnok századossal kapcsolatban egy számunkra szokatlan helyzetre. A vasútállomáson ő fogadott bennün­ket, és mondta a „szentbeszédet”. Most a zongoráját javítottuk. Szolgála­ti lakásban laktak. Berendezés: a konyhában egy nagyon egyszerű barna konyhaszekrény, egy asztal, két szék és beépített tűzhely. A szobában egy tábori vaságy és egy állófogas. Saját felszerelés az ágy alá helyezett fakof­fer és a fogasra akasztott köpeny. így könnyű volt a vezénylésük. Csak fogták a koffert, és mentek. Egyik nap szól a szerzsantom, hogy sürgősen fűtsenek be a fürdőbe. Ren­deljem oda a borbélyt. Egy óra múlva megérkezik egy teherautó, a platóján fegyveres kíséret mellett ugyanez a százados. Vitték a fürdőbe, a borbélynak a szőrtelenítést kellett elvégeznie, azután a szokásos lavórban fürdés, és már vitték is, valahova a fogdába. Ilyenkor kötelező a letartóztatottak fertőtlenítése, nehogy eltetvesedjenek. Egy fél év 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom