Biczók Sándor: Katonaidőm emlékei 1944-1947 - Bajai dolgozatok 19. (Baja, 2015)

Hadifogságban, 1944. december 26 - 1947. július 20.

No, de ebbe a mennyországba csak „tisztán”, fertőtlenítve lehet bevonulni. Tehát várakozás, amíg át nem esünk a fertőtlenítésen. Végre ránk is sor kerül. Az elő- vagy első helyiségben vetkőzés. A ruhákat beakasztják a tetűirtó kemencébe. Ezt a helyiséget egy keskeny átjáró köti össze az öltözővel. Tehát ott állunk ádámkosztümben, a ruhánk a kemencében, amikor közlik, hogy elfogyott a kemence tüzelője és a víz is. Várni kell. Úgy este 5 óra van, ajtó nincs, az ablakon nincs üveg, kint esik a havas eső, és fúj a hideg szél. így meztelenül virrasztjuk és vacogjuk át az éjszakát, míg reggel 7 óra körül megkezdődik az üzem. Ez az első „paradicsomi” megpróbáltatás. Végre bejutunk, illetve betuszkolnak egy faházba. Minden prices tele. Minden eddigi három mellé most még kettőnket-kettőnket beszorítanak. így most a három helyen öten szorongunk. Feküdni csak oldalt lehet, fordulni csak közakarattal, mindenki. Hely hiányában egyedül megfordulni nem lehet. Állni sem lehet, mert a fekvőhelyek és az ablakok között nincs annyi hely. Fűteni nem kell, mert a testmelegtől így is kibírhatatlan a hőség. WC? - a tábor végén a nyitott latrina. Koszt: káposztaleves. Valahol állítólag 500 literes üstökben főzik egyfolytában éjjel-nappal. Étkeztetés barakkonként, sorban. Osztják a levest, amíg a mennyiség futja, aztán folytatják, ahol abbahagyták, az új megfőtt adaggal. így nincs hivatalos étkezési idő, csak akkor, ha rákerül a sor. Amikor végigér az osztás a tizedik, huszadik vagy nem tudom hányadik barakkon, kezdődik megint az elsőn. Van, amikor délelőtt, azután valamikor éjféltájban, majd a következő nap délutánján, azután a harmadik nap hajnalán kerül ránk a sor, és így tovább. Menü: az említett káposztaleves. Valójában meleg víz, benne némi liszt - rendes háztartásban a ruhák keményítésére sem lehetne használni, annyira híg -, és ízesítve savanyú káposztával. Ha valakinek az adagjába két köröm nagyságú káposztalevél helyett három került, már veszekedés támadt a kiosztóval, hogy részrehajló, mert a szomszédnak „sűrűbbet” adott.

Reménytelenül múlnak a napok. A szabadba nem kívánkozik ki senki a havas esőtől ragadós, sáros utakra.

Az éjszakák ugyanilyen reménytelenek, viták a fekvés és forgás miatt, néha viták a helyzetünk kapcsán. Majd a nagyhatalmak, majd az orosz szocialista állam, majd a... És mindig akadt egy-egy okos, aki elmagyarázta a várható kellemes vagy éppen nem kedvező lehetőségeket. Néha érdekes előadások is elhangzottak. Volt köztünk tanító, tanár, egyetemi professzor, építőmérnök, orvos, pap, budafoki plébános. Ezektől nagyon érdekes tudományos előadásokat, beszámolókat, kísérletek menetét ismerhettünk meg. Persze politikai megnyilatkozások is voltak.

36