Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Fadrusz János (1858-1903) a magyar emlékműszobrászat egyik legjelentősebb alakja. Művei monumentálisak, felfogásuk a szobrászat klasszikus tradíciójában gyökerezik. Nevét a Bécsben mintázott, ma több helyen is fellelhető Feszület (1892) tette ismertté. Első nagyobb megbízatása a pozsonyi Mária Terézia lovas szobor (1892-96) volt. Főbb művei a kolozsvári Mátyás király-szobor (1902), a zilahi Wesselényi-emlékszobor (1902) és Tisza Lajos szegedi szobra (1904).

Fényes Adolf (1867-1945) plein-air festő. A szolnoki művésztelep egyik alapítója. Tanulmányait Budapesten a Mintarajziskolában és Benczúr mesteriskolájában, Párizsban a Julien Akadémián, illetve Weimarban végezte. Művészete három nagy periódusra oszlik. Az első periódusban alkotja meg a realista felfogású, mintegy hatvan képből álló Szegényember-sorozatot (1898-tól). Színei kivilágosodnak 1902 körűitől, és plein-air tájképeket, illetve csendéleteket kezd festeni (Kisvárosi utca, 1904). A harmadik korszakban, 1918-tól bibliai, jelképes, gyakran sokalakos műveket készít. Ennek az utolsó periódusnak a jellegzetes darabja önarcképe, az Öreg festő téli tájban (1940 k.).

Fülöp Elemér (1882-1946) szobrász. Az Iparművészeti Iskolában, majd két évig Teles Edénél tanult. Ipariskolai tanárként tevékenykedett Budapesten. Portrékat, emlékműveket és kisplasztikái munkákat is készített. Legismertebb művei a Kerepesi úti temetőben található Blaha Lujza-síremlék (1927) és az eredetileg a Károlyi-kertben állt Prohászka Ottokár-szobor (1934).

Füredi (Führer) Richárd (1873-1947) akadémista stílusú szobrász. Tanulmányait Budapesten végezte. Arcképeket, emlékműveket és síremlékeket alkotott. Síremlékei közül a Jókai Mórnak, illetve a Herczeg Ferencnek készült; emlékművei közül a budapesti millenniumi emlékmű három királyalakja és a Madách Imreszobor nevezetesebbek.

Gách István Lipót (1880-1962) festő és szobrász. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában végezte, majd Zala György műtermében dolgozott. Párizsban járva Verlet-nél képezte magát. Pályája kezdetén számos emlékműpályázaton - többek között a zalatnai Lukács-emlékmű és a Szabadságszobor pályázatán - vett részt. Emlékművei [Huszár-szobor, Szeged, 1943) és síremlékei (a Gundel-család síremléke, Kerepesi temető) mellett kisplasztikái munkákat (főleg aktokat) is készített.

Góth Móric (1873-1944) festő. Budapesten Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan festőiskolájába járt; Münchenben és Nagybányán Hollósy Simon tanítványa volt. 1906-tól 1908-ig Párizsban élt, később Bretagne-ban telepedett le. Számos kikötői, illetve tengerparti képet festett. Élete nagy részét Hollandiában töltötte. Zsánereket (Csipkeverőnő, 1927), tájképeket (Bretagne-i kikötő), csendéleteket és portrékat egyaránt készített. Habár többnyire az impresszionisták közé szokás sorolni, idősebb korában hatott rá a szimbolizmus is (Anya és gyermeke).

318