Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona
Grantner Jenő (1907-1983) Munkácsy-díjas szobrász. Az Iparművészeti Iskolán Mátrai Lajos, a Képzőművészeti Főiskolán Szentgyörgyi István növendéke. 1928- tól akadémikus stílusban mintázott portrékkal, köztéri szobortervekkel szerepelt kiállításokon. Több mint negyven köztéri szobrot készített, egyebek mellett részt vett a milleniumi emlékmű 1955-ös munkálataiban, amikor a háborús pusztítástól megmenekült Habsburg-királyszobrokat magyar hősök szobraira cserélték (Thököly Imre szobra, az 1679-es szikszói csata). Horváth Géza (1879-1948) szobrász. Stróbl Alajos tanítványa volt, majd Münchenben folytatta tanulmányait. 1918 után Romániában élt. Az ő alkotása Budapesten a Katona József-emléktábla (1931), a nyárádszeredai Bocskai-szobor (1906), és a nádudvari (1927), valamint a püspökladányi Hősi emlékmű (1929). Horvay János (1873-1944) szobrász. A Kossuth-szobrok specialistája. Az Iparművészeti Iskola után tanulmányait Bécsben végezte. Hazatérve kezdetben Róna József műtermében dolgozott. Itt készült pályaművével nyerte el a megbízást a ceglédi Kossuth-szoborra (1901), amelyet számos további Kossuth-szobor (Békéscsaba, Cegléd) követett. Rendkívül termékeny szobrász volt, több tucat családi síremléket és köztéri szobrot {Zsolnay-szobor, Pécs, 1907) készített. New Yorkban is áll egy Kossuth-szobra. Hubay-Cebrián Andor (1898-1971) festő, szobrász. A Képzőművészeti Főiskolán, Münchenben és párizsi Julien Akadémián tanult. Hazatérve a herendi templom számára festett oltárképpel (Golgota, 1925) tűnt fel. Több műve szerepel olasz és lengyel gyűjteményekben (Bem-portré a varsói Nemzeti Múzeumban). 1945 után egy ideig a herendi porcelángyár igazgatója volt, 1948 után Norvégiában élt. Izsó Miklós (1831-1875) szobrász. A magyarországi romantikus szobrászat megteremtője. Tanulmányait Münchenben végezte. Portré- és zsánerszobrait, kisplasztikáit életszerűség, frissesség, plaszticitás jellemzi. Gyakran nyúlt népi témához, a magyar szobrászatban elsőként (Búsuló juhász, 1862; Táncoló paraszt-sorozat 1864-1870). Számos közéleti személyiség, művész, író mellszobrát is megmintázta {Arany János, 1862; Egressy Béni). Korai halála miatt csupán egy köztéri szobrát - a debreceni Csokonai-emlékművet, 1866-71 - állították fel. Petőfi-emlékművét már Huszár Adolf fejezte be. Juhász Gyula (1876-1913) szobrász és éremművész, Teles Ede tanítványa. Néhány aktszobron {Gladiátor; Éva, 1909) kívül főként emlékérmekkel és plakettekkel {Szilágyi Dezső, 1908; Húsipari kiállítás, 1907) szerepelt a fővárosi kiállításokon. Kallós Ede (1866-1950) szobrász. Számos emlékművet, síremléket (Bánffy Dezső síremléke) és épületdíszítő szobrot mintázott. Jelentős síremlékszobrász, a köztéri szoborként is felállított Irányi Dániel síremléke a kor allegorikus felfogásától el319 I
