Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
szobrász kollegámmal közösen én kaptam, míg ifj. Mátrai Lajos és Hikisch építész a harmadik díjat kapták.163 Az I. díjjal együtt Stróbl a kiviteli megbízást is elnyerte, s így a Kossuth-mauzóleum az ő terve szerint került felállításra. A harmadik nagy pályázat, a Vörösmarty-szobor, szintén igen komoly feladat volt, melyre Széli Kálmán akkori miniszterelnök kezdeményezésére szintén csaknem 1 millió korona összeg gyűlt össze, ami nem csoda, ha tekintetbe vesszük, hogy Vörösmarty Széli Kálmánnak apósa volt, és az első 5000 korona összeg aláírója a szoboralapra, maga Ferenc József volt. Az igazság kedvéért azonban meg kell említenem, hogy őfelsége, illetve a kabinetiroda ezt az összeget a szoboralapra sosem fizette be. Én Márkus Géza építésszel vettem részt ezen a pályázaton, és munkám - rangsor megállapítása nélkül - 4 más pályázóval együtt az I. kategóriába lett sorolva.164 A többi I. kategóriába sorolt pályaművek szerzői: Kallós és Márkus, Róna József; Tóth István és Pogány Móric; Ligeti, Bálint és Jámbor voltak.165 Ezt az öt pályázót a szoborbizottság szűkebb körű pályázatra hívta fel. Az emlékműpályázaton való szereplésem első évével tehát meg lehettem elégedve, miután két pályázaton - ha másokkal közösen is - I. díjat, egyen pedig Stróbl mögött a második díjat nyertem el. Az 1902-es év számomra egyébként az 1901. évnél is mozgalmasabb volt. A fenti pályázatokon való részvételem mellett elkészítettem Prielle Kornéliának, a Nemzeti Színház nagy művésznőjének mellszobrát,166 azonkívül egy csomó más mellszobrot, és a Kati néni című terrakottát, melyeket a Műcsarnok tavaszi tárlatán állítottam ki.167 Részt vettem továbbá a turini nemzetközi kiállításon, ahol több érmet és plakettet állítottam ki, azonfelül néhány szoborral is szerepeltem, így Olasz lány Nemzeti Sírkert). - Gerster Kálmán (1850-1927) építész. Jelentős munkái: Deák Ferenc síremléke (1884-1887), a debreceni kórház, a gyulafehérvári törvényszéki palota. 163 Leitersdorfer (Lajta) Béla (1873-1920) építész, a modern magyar építészet úttörője, számos alkotása látható ma is főként Budapesten (a Szervita téri Rózsavölgyi-üzletház, az Erzsébetvárosi Bank, a Radnóti Gimnázium). - Hikisch Rezső (1876-1934) építész. Az 1919-es utolsó Erzsébetszoborpályázaton Zala Györggyel első díjat nyert. Jelentős művei: a kiskunhalasi városháza, színház és szálloda, a soproni Hűség Kapu, a budapesti Astoria Szálloda. 164 A Vörösmarty-szobor történetére Sajó Aladár, 1908. - Márkus Géza (1872-1912) építész, a magyar szecesszió jeles képviselője. Jelentős művei: Cifrapalota (Kecskemét), az Állami Magyar Színház (Kolozsvár), a volt Király Színház (Budapest), Népopera (ma Erkel Színház, Budapest). 165 Pogány Móric (1878-1942) építész. Legismertebb művei: a Batthyány-emlékmécses és a Hősök Kapuja Szegeden. - Jámbor (Frommer) Lajos (1869-1955) és Bálint Zoltán (1871-1939) építészek közös irodát vittek, főbb műveiket együtt alkották. (A párizsi világkiállítás magyar pavilonja, a debreceni megyeháza, a Vörösmarty-szobor építészeti részei.) 166 Prielle Kornélia (1826-1906) színésznő, 1841-ben kezdte pályáját vidéki városokban. (Debrecenben kérte feleségül Petőfi Sándor.) 1859-től haláláig a Nemzeti Színház tagja, ő kapta meg először az „örökös tag" címet. A Prielle Kornélia márvány mellszobrát 1902. június 5-én avatták fel a Nemzeti Színházban.- Prielle Kornélia Teles Edéhez írt két levele a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 58.401.9.9., 58.401.9.21.). - A művésznő terrakotta portréja a bajai múzeum képzőművészeti gyűjteményében van. (Ltsz.: 69.5.53.) 167 A Kati néni c. bronzszobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében van (ltsz.: 54. 120.). 117 T
