Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

térő, egyszerű, népi megfogalmazásával aratott sikert. Emlékművei közül a legismertebb a Teles Edével közösen alkotott Vörösmarty-szobor (1908).

Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) Kossuth-díjas szobrász. Hildebrandt neoklasszicizmusa és az akadémizmus hatott rá. Budapesten és Bécsben tanult. Az I. világháború utáni évektől a legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrász lett, megszámlálhatatlan kisplasztikát, plakettet és emlékművet alkotott. Munkásságából különösen portrészobrai emelkednek ki (Iványi Grünwald Béla, 1924; Petőfi Sándor, 1925; G. B. Shaw, 1932). További jelentős művei a budapesti Felszabadulási emlékmű (1947), valamint a millenniumi emlékmű Kossuth- és Rákóczi-szobra (1953).

Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) festő, iparművész. A magyar szecesszió képviselője. Sokat merített a magyar népművészet formakincséből. Nagy Sándorral ketten alapították a gödöllői művésztelepet, ahol az angol preraffaeliták hatására a középkori kézművesség technikai eljárásait kísérelték meg felújítani. Ő készítette az Országház ebédlőtermének freskóit (Bölényvadászat; Halászat a Balatonon) és a Zeneakadémia falképeit (A művészetforrása, 1907). Részt vett a marosvásárhelyi kultúrpalota díszítésében is (Székely népmesék, 1912). Egyik legismertebb festménye az Ego sum via, veritas et vita (1903) életfilozófiájának, az isteni akaratban való belenyugvásnak próféciája.

Lajta Béla (1873-1920) építész. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd Angliában és Berlinben dolgozott. Első hazai munkája a Bárd Zeneműkereskedés belső berendezése. Korai alkotásai, mint a hűvösvölgyi villa, Lechner Ödön hatását tükrözik. 1905 után épületein eltávolodott a lechneri formanyelvtől [Vakok Intézete, 1905-1908), az észak-európai építészet által inspirált középkori formák ötvöződnek népi, vallási ihletésű ornamentikákkal. Fontosabb művei: a Malonyay-villa (1905-1907), az Új Színház (1908) és a Rózsavölgyi-ház (1910-12).

Lechner Ödön (1845-1914) építész, a magyar építészet iskolateremtő egyénisége. 1865-ben iratkozott be a budapesti Műegyetemre, 1866-ban a berlini építészeti akadémiára. Budapestre már 1868-ban visszatért. Zsolnay Vilmossal 1890-ben hosszabb tanulmányútra Angliába utazott. Kialakult fegyelmezetten komponált, de ornamentikájában népi fogantatású, és a keleti művészetekből is táplálkozó, romantikusan gazdag, színes, saját alkotói világa. Fő művei: Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1893-96 (Pártos Gyulával); Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 1898-99; Postatakarék-pénztár (ma Magyar Nemzeti Bank), Budapest, 1899-1901; Katolikus Főgimnázium, Pozsony, 1906-08; Erzsébet király né-emléktemplom (Kék templom), Pozsony, 1907-13.

Ligeti Miklós (1871-1944) impresszionista szobrász. Budapesten Stróbl Alajos tanítványa volt, majd Bécsben és Párizsban a Julien Akadémián tanult. Művésze320