Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

mellett (Holland polgárok) ismertek rézkarcai is (Utolsó vacsora). Főként korhű, XIV. és XV. Lajos idejére visszanyúló zsánereket festett. Miután 1855-ben III. Napóleon megvásárolta a Verekedés című képét, csataképeket és nagy történelmi kompozíciókat kezdett alkotni I. és III. Napóleon korának eseményeiről. {III. Napóleon a solferinói csatában, 1864)

Memling, Hans (1433-1494) németalföldi reneszánsz festő. Rogier van der Weyden tanítványa volt. Hiteles munkái nagy számmal maradtak ránk, közöttük főleg szárnyas oltárok, táblaképek, portrék. Termékeny középső alkotói korszakának fő művei: Utolsó ítélet, szárnyas oltár (1472), Királyok imádása, oltár (1479) és a Jézus születése.

Memmi, Lippo (1285k.-1361) az internacionális gótika sienai mestere. Művészete szorosan kapcsolódik Simone Martiniéhoz, akinek a rokona és segédje volt. 1333-ban Simone Martinival együtt festette a sienai Sant’Ansano Angyali üdvözletét. Dolgozott az orvetói székesegyházban {Köpenyes Madonna, 1350-es évek), a San Gimignanói városházán (Maeasta, 1317-18) és később az avignoni pápai udvarban is.

Meunier, Constantin Emile (1831-1905) belga realista szobrász, festő és grafikus. Tanulmányait a brüsszeli akadémián, majd Charles Auguste Fraikin szobrász és François-Joseph Navez festőművész mellett végezte. Bár hírnevét elsősorban szociális témájú szobrainak köszönheti, 1880-ig festőként dolgozott. A szociális témák felé Camille Lemonnier terelte a figyelmét, akinek bányavidékekről szóló könyvéhez illusztrációkat készített. Munkája során számos bányát meglátogatott, és a látottak döntő hatással voltak művészetére: művei ettől kezdve a munkásosztály nyomoráról szóltak. A festészetről pedig (néhány munkásokat ábrázoló festmény elkészítése után), mivel azt a témához alkalmasabb médiumnak találta, áttért a szobrászatra. Fő művei a brüsszeli Botanikus Kert Arató és Vető alakja, a Dokkmunkás szobra Antwerpenben, a brüsszeli Musées Royaux des Beaux-Arts Bányalég szobra. Élete utolsó éveiben a „munka emlékművén” dolgozott.

Michelangelo, Buonarroti (1475-1564) firenzei származású reneszánsz szobrász, festő, építész, költő. Domenico Ghirlandaio, majd Bertoldo di Giovanni szobrász mellett tanult. A Mediciek pártfogoltjaként látogatta a neoplatonista Akadémiát is. Lorenzo de Medici halála után, 1496-ban Rómába ment, ahol a Szent Péter-bazilika számára megalkotta egyik leghíresebb művét, a Pietà1.1500 körül visszatért Firenzébe, létrehozva másik híres fiatalkori művét, az eredetileg a Piazza della Signorián álló Dávid szobrot (1504). Michelangelo életművében jelentős helyet foglal el a síremlékszobrászat: II. Gyula 1505-ben a saját síremlékének elkészítésére hívja a városba a szobrászt. Habár a műből csupán részletek készülnek el {Mózes, San Pietro in Vincoli, 1515-16), a pápa megbízásából Michelangelo ekkor festi a Sixtus-kápolna mennyezetére a Teremtés történetét (1508-12). Másik

299