Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona
ismert funerális jellegű műve a Medici pápa, VII. Kelemen megbízásából Lorenzo de Medici, illetve Giuliano de Medici San Lorenzo Sagrestia Nuova-beli monumentuma (1526-33). Szintén VII. Kelemen kezdeményezésére, de már III. Pál megbízásából festi meg a Sixtus-kápolna Utolsó ítélet freskóját (1535-41). Főleg építészettel foglalkozott 1540 után: befejezte a Sangallo által elkezdett Palazzo Farnesét. Az ő tervei alapján készült a San Pietro kupolája és apszisa, illetve a Piazza Campidoglio rendezési terve. Utolsó szobrászati müve a befejezetlen Rondanini pietá (1552-64) nyújtott, expresszív szobra. Millet, Jean-François (1814-1875) francia realista tájképfestő. Normandiai származású, 1837-től Párizsban tanult, Paul Delaroche műhelyébe járt, majd Cherbourgba visszatérve aktokat, portrékat, cégtáblákat festett. 1849-től Barbizonban élt. A barbizoniak egy részével szemben, akiket pusztán a táj érdekelt, ő elbeszélő tájképeket alkotott. Gyakran ábrázolt másoknak alávetett sorsokat, egyfajta szociális realizmus jellemzi képeit (Kalászszedők, 1857). Képei témája miatt összeütközésbe is került a kritikával. Néhány képe, mint a Dali által is interpretált Angelus, szimbolikus tartalommal telített. Művészete többek között Van Goghra hatott. Minello, Giovanni (1440 körül—1528) padovai szobrász. Fia Antonio (Giovanni) Minello szobrász 1467-től ismert. Mestere valószínűleg Pietro Lombardo lehetett. Ismertebb művei a Cristoforo da Recanati síremlék (1483-89), a padovai Eremitani-templom oltára és a Santo díszítő munkálatai. Mino, Fiesoie da, eredeti nevén Mino di Giovanni Mini da Poppio (1429-1484) firenzei reneszánsz szobrász. Fiatal korában főként portrékat alkotott (Piero de’ Medici portréja, 1453). Egyik legkorábbi ismert munkája a fiesolei székesegyház oltára és Leonardo Salutati síremléke, ahol az elhunyt fekvő alakját büszt helyettesítette. Másik ismert munkája a firenzei bencés monostor templomának (Badia) oltára és fali síremlékei (Bernardo Giugni, Ugo di Toscana sírja). Firenzei működése mellett dolgozott Pratóban (a székesegyház szószékének díszítése Antonio Rossellinóval együtt) és Rómában is (1474-80). Ez utóbbi helyen számos egyházi megrendelésnek eleget téve (II. Pál pápa síremléke, San Pietro). Firenzébe visszatérve fejezte be Ugo di Toscana síremlékét. Monet, Claude (1840-1926) francia impresszionista festő. Csak a szabadban festett, és kerülte a sötét alapozást. Impresszió, a felkelő nap című képe alapján született meg az impresszionista stílus fogalma. Párizsi tanulmányai során az Académie Suisse-on, illetve Charles Gleyre mellett ismerte meg a későbbi impresszionistákat, Pissarrót, Bazille-t, Sisley-t és Renoire-t. Ez utóbbi hárommal 1963-ban Chailly-ba ment, hogy a szabadban fessen. Ez időtájt született korai fő műve, a Reggeli a szabadban (1865). A porosz-francia háború kitörésekor, 1870-ben rövid időre Angliába menekült, ahol megismerve Turner festészetét, Turner kom300
