Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

dalom alacsonyabb rétegeiből származó embereket festett. Képein gyakran a hollandiai halászok mindennapi életét ábrázolja (Zandvoorti halász). Idős korában festett műve a Mire megöregszünk és az Özvegyember. Sok követője akadt, Van Gogh és Liebermann is hatása alá került.

Jordaens, Jacob (1593-1678) holland barokk festő és gobelintervező. Rubenshez hasonlóan Adam van Noort volt a mestere. Művészetére Rubens mellett, bár soha nem járt Itáliában, főként az észak-itáliai festészet (Veronese, Caravaggio) volt befolyással. Zsánerképeire id. Jan Brueghel hatott. Mindenféle műfajban alkotott. Ismertebb zsánerképei: A babkirály (1655), valamint többször megfestette a szatír és a paraszt témáját. A zsánerek mellett portréfestőként is működött (A művész családja, 1621). Rubens mellett dolgozott, akinek betegsége alatt, majd halála után a vázlatok alapján több munkáját - egyebek mellett IV. Fülöp számára a Herkules és Andromédát - ő készítette el, illetve (mint az I. Károly angliai király greenwich-i megbízása esetében) több megbízását megörökölte (Ámor és Psziché története, királynői szalon 1639-40). Későbbi ismertebb falfestményei: a hágai Huis ten Bosch-kastélyban Nassaui Frigyes diadala és A halál győzelme az irigységfelett. Vallásos képei Rubens hatását mutatják (Pásztorok imádása, 1618).

Keyser, Thomas de (1596-1667) holland barokk portréfestő és építész. Az 1630- as évekig, amíg Rembrandt háttérbe nem szorította őt, az egyik legnépszerűbb csoportképfestő. Ismertebb csoportképe a Medici Mária fogadására összegyűlt amszterdami polgárok (1638), illetve Allaert Check kapitány polgárőrségi csapata (1632). Portréi gyakran zsánerszerűek, az ábrázoltat szobabelsőben, a rá jellemző tárgyakkal ábrázolja (Egy ezüstműves portréja, 1630). Utolsó éveiben lovas portrékat is festett (Pieter Schout lovas portréja, 1660). A portrékon kívül csupán néhány bibliai (Szűz Mária, 1630), valamint mitológiai tárgyú képet készített (Tézeusz és Ariadne). Építészként 1662 és 1667 között az amszterdami új városháza építését felügyelte.

Kraft, Adam (1460 körül-1508) német, Nürnbergben alkotó reneszánsz szobrász. 1490 körűitől datált a működése. Korai művein még a gótika hatása alatt áll (Schreyer síremléke, Szent Sebald-templom, 1490-92). Fő műve a Lorenzkirche hatalmas méretű szentségháza (1496). Élete vége felé a nürnbergi Szent János temetőbe vezető útra a Passió hét stációját faragta meg.

Lagae, Jules (1862-1931) belga szobrász és éremművész. A brüsszeli Académie Royal des Beaux-Arts-on Joseph Jacquet és Charles van der Stappen tanítványa. A L’Essor csoport tagja. 1888 után ösztöndíjjal négy évet töltött Olaszországban, ahol Donatello munkái voltak rá hatással. Fő művei: Guido Gezelle brüsszeli szobra; Az ember négy életkora szoborcsoportja a brüsszeli Botanikus Kertben (1898 k.) és egy háborús emlékmű Charleroi-ban.

293