Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Mellékletek - Vincze Gabriella: Képzőművésze kislexikona

Lastman, Pieter (1583-1633) holland barokk festő, Rembrandt és Lievens meste­re. Bibliai, és hangsúlyos tájképi háttérrel megfestett mitológiai témájú képeket, ókori történelemből vett jeleneteket alkotott. A fiatalkori itáliai útját leszámítva (1603-07), amikor is Adam Elsheimer nagy hatást gyakorolt rá, egész életében Amszterdamban élt. Mitológia képei közül az Odüsszeusz és Nauszikaá (1619), a bibliai témájúak közül a Zsuzsanna és a vének (1614) és az Ábrahám a Kánaán­ba vezető úton (1614) a legismertebbek. Laurana, Francesco (1430.k.-1502) dalmáciai származású itáliai művész. Itália kü­lönböző udvaraiban, Szicíliában és Dél-Franciaországban dolgozott. Első ismer­tebb munkája a nápolyi I. Alfonzo-diadalív néhány szobrászati faragványa. Ezután Provence-ba ment, ahol René király megbízásából az udvar tagjairól bronzme­­dalionos portrékat készített. 1466 és 1471 között Szicíliában tartózkodott, ahol egyebek mellett Madonna-szobrokat faragott a notói és a palermói katedrális szá­mára. 1477 után Dél-Franciaországban dolgozott, elkészítve a marseille-i S. Marie Majeure-katedrális márványoltárát, az avignoni St. Didier Kálvária oltárfalát, illetve Le Mansban és Tarasconban síremlékeket faragott. Legismertebbek női márványbüsztjei (Battista Sforza büsztje, 1474). Laurens, Jean Paul (1838-1921) francia akadémista festő és szobrász. Léon Cogniet és Alexandre Bida tanítványa volt. A harmadik köztársaság történelmi festője, ké­peit didaktikus tartalom járja át. A toulouse-i akadémia igazgatója és a párizsi Julian Akadémia tanára volt. Festményeket (A köztársaság proklamálása 1848- ban) és könyvillusztrációkat egyaránt alkotott (Augustin Thierry művéhez). Épü­letdekorációi közül a legfontosabbak: az Odeon Színház mennyezetképe, a párizsi Panthéon apszisának Szent Genovéva ábrázolása és a párizsi városháza freskói. Lawrence, Sir Thomas (1769-1830) angol portréfestő, a Királyi Akadémia elnö­ke. Igen fiatalon népszerű lett, már bathi korszakából (1779-1787) ismerünk tőle portrét. 1787-től Londonban élt. Az első udvari megbízást 1790-ben I. Sarolta királynő arcképének megfestésével kapta. Ezt követően a 19. század elején számos politikust (Henry Dundas arcképe) és uralkodót megörökített. 1815-ben meg­ismerte a koronaherceget, aki a legfőbb patrónusa lett: megbízásából lefestette a bécsi kongresszus tagjait. 1819-ben Rómába utazott, ahol a pápáról készített képet (VII. Pius pápa portréja, 1819). Nagyon ritkán távolodott el a portréfestés­től, csupán egy-két más témájú művét ismerjük. Az egyik ilyen a Milton Elveszett paradicsoma alapján készült hatalmas méretű festmény. Leonardo da Vinci (1452-1519) itáliai festő, szobrász, építész, mérnök, feltaláló. Verocchio volt a mestere. Művészetének első állomása Milánó volt, ahol Lodovico il Moro udvari művészeként egyszerre tevékenykedett szobrászként, festőként és mérnökként. Milánói éveire tehető a Sforza lovas szobor. Az ágaskodó, mozgás­ban lévő ló később is foglalkoztatta Leonardót, I. Ferencnek is tervezett egy lovas 294

Next

/
Oldalképek
Tartalom