Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
"…Éltem, és művész voltam". Telcs Ede visszaemlékezései
rűség érdekében, és minden munkába igyekeztem legjobb tudásomat belevinni. És mégis, mégis úgy éreztem, hogy az a bizonyos fiatalember többet, nagyobbat várt tőlem. Magyarázkodjam előtte, mondjam el, hogy már a származásom elég nagy hátrányt jelentett számomra, még a békebeli Magyarországon is, hogy az eleve reménytelenségre ítélt Erzsébet-szobor és egyéb emlékszobor-pályázatok sok-sok esztendőt vettek el termelő éveimből, hogy a vesztes háború után nemigen akadt megfelelő feladat számomra, hogy ezek híján anyagi okokból nem tudtam nagyobb koncepciójú munkákba fogni. Mindez igaz volt, és mégis... Hát nézze fiatal barátom, elégedjünk meg azzal, ami van, és bízzuk egy boldogabb korszak új művészére, hogy megvalósítsa azt, amit mi ketten annak idején elgondoltunk! Szóval a kiállításom lezajlott, Hitler háborúja pedig gyűrűzött tovább. Gyűjteményes kiállításomon szerepelt két újabb művem is, amelyekről még nem számoltam be. Az egyik címe Bálvány, egy Buddha-szobor volt, ölében egy vonagló, meztelen fiatal női testtel. Engem a merev bálványfej és az élő, gyötrődő női test közötti ellentét izgatott, ezt a két ellentétes elemet akartam művemben, melyet márványban is kifaragtattam, összehangolni.427 Másik szobrom még inkább a szívemhez nőtt. Ez az Assisiben gyűjtött benyomásaim plasztikus formába való kifejezése volt. A gyűlölködés, az embertelenség éveiben, a második világháború tobzódása idején fogtam hozzá Assisi Szent Ferenc alakjának megmintázásához.428 Az ötletet még 1926-ban hoztam magammal Assisiből, és úgy éreztem, hogy soha nem volt annyira aktuális ennek a szent embernek az életére figyelmeztetni az emberiséget, mint ezekben az időkben. Az én Szent Ferencem egy galambot tart simogató kezeiben, és arcáról olyan átszellemült jóság sugárzik, hogy azt nemcsak a madaraknak, az embereknek is meg kellett volna érteniök. Mindkét új művemet kiállítottam a Nemzeti Szalon 1941 április-májusban megtartott kiállításán is. Megelőzőleg januárban is volt egy kiállítás Magyar képírók kiállítása címen.429 Ezen Prielle Kornélia és C. M. úrnő gipszportréjával,430 egy gyerek mellszoborral és a Prédikátor c. bronzszobrommal és egy csomó éremmel szerepeltem, szóval az élet egyenlőre ment a maga útján, én is behúzódtam a magam csigaházába, és 427 A szobor a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 69.5.45., gipsz). A női akt - Buddha nélkül - Teles Ede Farkasréti temetőben lévő sírjára került. Teles Gábor - Teles András unokája - visszaemlékezve a családi elbeszélésekre úgy tudja, hogy Buddha alakja nélkül vésték kőbe a nőalakot, és sokáig a Mészáros utcai ház udvarán volt. 428 Szent Ferenc szobra a Türr István Múzeum gyűjteményében (ltsz.: 69.5.27.). 429 A Magyar KépírókTársasága 1933-ban alakult azzal a céllal, hogy egy olyan magyar stílust teremtsenek, mely első pillantásra megkülönbözteti művészetüket más népek művészetétől. - Farkas Zoltán, 1941. 430 Prielle Kornélia szobráról lásd a 166. jegyzetet. - C. M. úrnő gipszszobra valószínűleg Cebrián Máriáról készült. (Lásd a 169. jegyzetet.) 220
