Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)
Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága
nek előrészén egy törpe oszlopon Huber Károly bronz mellszobra állt. A Telesféle emlékmű születése kapcsán így felvetődhet, vajon pár évtized alatt a Donáth Gyula alkotta síremlék annyira megrongálódhatott-e, hogy azt le kellett cserélni, vagy a megbízást csak a családdal való szoros barátsága jeléül kapta. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a korábbi portré jellegű síremlék (Huber Károlyé) túl konkrétnak bizonyult, mert a neves apa után a fiú, Hubay Jenő is már országos hírnévnek örvendett, így alkalmatlan volt arra, hogy családi sírbolt lehessen. A megrendelő, amikor megbízta Telesét, egy általános, a család tevékenységére utaló művet várt. Ugyancsak kérdéseket vet fel az Erkel Ferenc-síremlék, amit ma Kallós - Márkus műnek ismerünk, de az 1905-ös Salon, Márkus - Teles alkotásaként ismerteti24, valamint a szobrász legismertebb temetőben felállított műve, az 1911. június 16-án felavatott koszorút tartó, lepelbe burkolt női alakot ábrázoló Munkácsysíremlék25, melyre 1908 februárjában közvetlenül kapta a megbízást,26 noha pár nappal előbb még az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat egy szűkebb körű pályázat kiírásán gondolkodott.27 A megbízást barátjának és munkatársának, Ligeti Miklósnak köszönhette, aki Lechner Ödönnel együtt lemondott a pályázatban való részvételről, és indítványozta Teles közvetlen megbízását.28 29 Nem tudni, hogy a Bajai Türr István Múzeumban őrzött Munkácsy Mihály-síremlékterv29 vajon a pályázatra benyújtott vázlat, vagy a szűkebb körű pályázatra elkezdett, ám a megbízás után befejezett változat.30 Míg az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat által rendezett, hatalmas ünnepség keretében felállított mű az örökkévaló dicsőség szellemében fogant, és a nagy nyilvánosságnak szólt, addig a Biró Ármin-síremlék (1924) Thanatosalakján az örökkévalóság ígéretének eufóriáját az elmúlás melankóliája váltja fel. Thanatos női alakja a századforduló magyar síremlékszobrászatában igen elterjedt volt. Donáth Gyula számos síremléke, köztük a bécsi Böhm-síremlék egy Thanatos-figura. Teles síremlékszobrászatából sem hiányzik Thanatos magányos női alakként való ábrázolása.31 A Türr István Múzeumban őrzött, fejét oldalra fordító, derékban hátra hajló síremlékfigurája szintén e gondolat körében született. 24 Salon, 1905. december, 22/3, 250. A fénykép alatti felirat: Erkel Ferenc síremléke a Kerepesi temetőben, (Márkus - Teles). Nem elképzelhetetlen, hogy a két szobrász közös munkája a mű, de az sem kizárt, mivel több példát is ismerünk erre, hogy az újságban elírták a feliratot. 25 A művet eredetileg 1911. május 1-jén, Munkácsy halálának 11. évfordulóján szerették volna leleplezni. Művészet, 1910.9/9., 391. 26 MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Levéltári regesztagyűjtemény, OMKT iratanyaga, 281/1908 KT (1908. február 26.). Teles Ede köszöni, hogy a Társulat egyenesen őt bízza meg a Munkácsy-síremlék elkészítésével. 27 Uo. 211/1908 KT (1908. február 10.) 28 Budapesti Hírlap, 1908, 28/47 (február 22.), 14. (Képzőművészet) 29 Munkácsy-síremlékterv, Türr István Múzeum, ltsz.: 69.5.7., gipsz, 32x32x62 cm. 30 Teles Ede, mint levelében írja, a szűkebb körű pályázatra „megkezdett tervet befejezi, s amenynyiben elfogadják, az alapján jár neki a szerződés.” Lásd 26. jegyzet. 31 Thanatos a 19. században Lessing írásának nyomán (Ahogy az öregek a halált elképzelik, 15
