Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): …Éltem és művész voltam. Telcs Ede visszaemlékezései és útinaplói - Bajai dolgozatok 16. (Baja, 2011)

Vincze Gabriella: "Egész munkásságomban csak meggyőződésem szavára hallgattam" - Telcs Ede szobrászati munkássága

A reprezentációs igénnyel készült síremlékektől még inkább eltávolodva, Teles Farkasréti temetőben álló saját síremléke képviseli leginkább azt a típust, amely a külvilágot szinte kizárja a szemlélődésből. Az art nouveau szellemében fogant, a fájdalomtól földre rogyó, arcát kezébe temető női alak Bálvány c. szobrának a részlete. Az eredeti mű Buddha-alakjától elszakadt, melyre egyebek mellett azért lehetett szüksége, mert a Bálvány temetőbe kerülve óhatatlanul a buddhizmus tanai általi megváltás ígéretét sugallta volna, jelentése lényegesen módosult. Teles Ede emlékműszobrászata Teles életművén belül a reprezentációs céllal készült síremlékek és tervek funkci­ójukban, történetükben szorosan kapcsolódnak a korszak emlékműkultuszához, elválaszthatatlanok attól. A historizmus szobrászata különös hangsúlyt fektetett a nemzet művészei kultuszának ápolására, emlékszobrok formájában emlékeze­tük országos szintű megőrzésére. Ugyanakkor a századforduló táján már érezhe­tőek a bomlás jelei. Noha soha nem látott tömegben hirdetnek pályázatokat Buda­pesten és az ország számos településén is különféle emlékművekre32, gondoljunk a Vörösmarty-szobor, a Szabadság-szobor, az Erzsébet-szobor vagy a Kossuth-mauzó­­leum pályázatára, ezek a változó korízlés és a kialakult pályázati rendszer ellent­mondásai következtében csak a legritkább esetben folynak le nehézségek nélkül. Az Erzsébet-szobor több évtizedes vajúdás után született meg, a Munkácsy-szobor soha sem. A Kossuth-mauzóleum pályázata pedig botránnyal végződött. Teles Ede pályatársaihoz hasonlóan számos pályázaton indult, ám viszonylag kevés megbízást kapott. Kallós Edével közös műve a Vörösmarty-szobor; a Város­ligetben Alpár Ignác, Kecskeméten pedig Kossuth Lajos szobra áll. A milleniumi emlékmű, szobrászati díszítésében két királyszoborral vett részt. Pályázatai mun­kái közül ismertebb az 1907-es Szabadság-szobor, a Munkácsy-, az Erzsébet- és a Madách-szobor, valamint a Kossuth-mauzóleum terve. Vörösmarty szobrát (1903-1908) az Otthon írók és Hírlapírók Köre állíttatta. A költő születésének százéves évfordulóján elhatározták, hogy csatlakozva a Bu­dapesti Katolikus Körhöz, gyűjtésbe kezdenek.33 A gyűjtésre egy húszfős újságírók­ból (Budapesti Újságírók Egyesülete, Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége), írókból, irodalmárokból (Petőfi Társaság, Kisfaludy Társaság) és képzőművészek­ből (Országos Képzőművészeti Társulat) álló intéző bizottság alakult. Több pá­lyázatot követően az emlékműre a megbízást Kallós Ede és Márkus Géza kapta. 1769) a korábbi kaszás halálábrázolásból angyal alakká változott. Lessing Winckelmann hatására Thanatost mint Hypnos testvérét, géniuszalakban képzelte el. 32 „Egy egykorú jegyzék kimutatja, hogy az 1902-12-es jellegzetes évtizedben nem kevesebb mint 76 szobrot avattak Magyarországon [...];....már 1902-ben olvastuk, hogy csaknem száz város­ban és kisebb községben folyik a gyűjtés emlékszobrok, elsősorban Kossuth-szobrok javára". Lyka Károly, 1954., 13. 33 Sajó Aladár, 1908. 2. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom