Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)
"Egy-két szilánk az én összetört életemből" - Sajtóválogatás. 1914-1956
Solt-Kiskun-Bács-Bodrog vármegye Amióta dr. Magyary Zoltán kormánybiztos tanulmánya az ország közigazgatásának racionalizálásáról megjelent és Pest megye ketté osztásával Bács vármegye kikerekítésének kérdése előtérbe nyomult, az érdekelt vidékek sajtója sűrűn foglalkozik a problémával. Mi, bajaiak természetes érzékenységgel fogadjuk a megjelent közleményeket, s ha meg is értjük a lokálpatriotizmust, mégis minden nyilvánosság elé kerülő közleménytől elvárjuk, hogy tárgyilagos és igazságos legyen. Nem látjuk ezt a tárgyilagosságot a Felső-Bácska január 7-i számában: „Új vármegye?” címen megjelent vezércikk végső konklúziójában. Cikkíró nem emlékezett meg a dr. Magyary Zoltán-féle tervezet azon alapgondolatáról, hogy a székhely a legtávolabb eső helytől is 12 óra alatt megközelíthető legyen akként, hogy ezen 12 óra alatt haza is mehessen, s legyen is 3 óra ideje ügyei elintézésére. Miután az emberek ma még nem járnak repülőgépen, ez a 12 órányi út nem veendő légvonalban számításba, hanem akként, hogy a meglévő közlekedési eszközök és utak igénybe vételével ennyi idő alatt a székhelyre érhessen a jogkereső polgár. Ha tehát elfogadjuk is helyesnek az alapgondolatot, ez még nem jelenti azt, hogy a térképen kicirkalmazott mértani központnak kell a megyeszékhelynek lenni. Kérdés, már most mi közelíthető meg jobban a Dél-Pest megyével kikerekített Solt- Kiskun-Bács-Bodrog vármegyében: Halas-e vagy Baja? Ennek a kérdésnek az eldöntésénél a vasút, a Duna, a MAVART-járatok és műutak játszanak döntő szerepet. Nem lehet kétséges, hogy a nagyszerű közlekedési hálózattal és menetrenddel bíró Baja az egész elképzelt nagy megye területéről sokkal könnyebben közelíthető meg, mint Halas. Aki a vonatok, MAVART, DDSG és MFTR menetrendjét áttanulmányozza, könnyen meggyőződhetik, hogy néhány kivételtől eltekintve, mennyivel előnyösebb Baja közlekedési hálózata. A helyi fekvés térképi központjától eltekintve semmi egyéb szempont sem szól Halas mellett. Halas az alföldi síkság futóhomokján épült; a szőlőgazdaság sajnálatos válsága Halas fejlődését végzetesen visszavetette. Halason túl óriási, szinte terméketlen sivatag következik; számottevő nagyközség alig van közelében. Dél-Pest megye útrendszere kiépítetlen; ezzel szemben Baja határa sokkal termékenyebb, amellett ipara, kereskedelme fejlettebb - dacára a szerb megszállás alatti óriási anyagi károknak, melyek különösen a kereskedelemre nehezedtek súlyosan. A két város iskolái, közintézményei, társadalmi egyesületei közötti párhuzam is Baja javára dönti el a vitát. Baja városa hosszú törvényhatósági múltra tekinthet vissza, mely erős önkormányzati szellemet vitt a lakosság leikébe, Halas még ma is csak megyei város. Egészen bizonyos, ahogyan a folyó medre máról holnapra nem hagyja ott az ágyát, ugyanúgy lehetetlen, hogy a megyei fejlődés iránya az összes számottevő feltételek: geográfiai, közlekedési, etnográfiai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális tényezők természetes irányának mellőzésével - papír alapon megváltozzék, s új utakra térjen. A Felső-Bácska cikkén érzik, hogy nem akarja az összes szálakat Bács megye felé elvágni, s mint ideiglenes megoldást még elfogadja Baját a nagy megye székhelyéül - végleges megyeszékhelyül azonban csak Halast tudja elképzelni. 387
