Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)

Levelezés. 1929-1962

Nehezemre van már az írás. Közben többször megszédülök. Ezt a levelet is 3 napja írom. Tedd meg kérlek, hogy mutasd meg Laczkó Péternek. Neki is fogok majd írni, de nem tudom, mikor kerül rá a sor. A pár soros leveleket nem szeretem. Viszont a különben szívesen írt levelekkel erős restantiában vagyok. Ja! Hálásan köszönöm a gittet, meg a légzáró hurkákat. Sokat segítettek a tél kibírá­sában. 1 Bangha Béla: jezsuita szerzetes (1880-1940). A magyar katolikus sajtó egyik befolyásos személyisége. Fő­­szerkesztője a Katolikus lexikonnak. - Prohászka Ottokár: római katolikus főpap (1858-1927). A magyar katolicizmus megújításának egyik megalapozója. - Tóth László: író, publicista (1889-1951), a Nemzeti Újság felelős szerkesztője, versek és számos regény, dráma szerzője. A Mindszenthy-per (1949) vádlottja­ként fogházbüntetésre ítélték, a börtönben halt meg. - Sík Sándor: piarista szerzetes, költő, irodalomtörté­nész (1889-1963). 1947-től a piarista rendtartomány főnöke. Imádságoskönyvek szerzője, jeles műfordító. Jelentős szerepet vitt a cserkészmozgalomban. 2 Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) Philothea vagyis a jámborság útja c. könyve az erényes életnek a sza­bályait foglalja össze, bölcs mérséklettel megjelölve azt az arany középutat, melyben a társadalom bármely fokán álló keresztény lélek haladhat. A világ számos nyelvére lefordított alkotás. 3 Minden bizonnyal az április 4-ei, erőn felüli ünnepségre gondol Borbíró Ferenc. 4 Civitas fidelissima: A hűség városa, vagyis Sopron, mely a népszavazáskor (1921. december 14.), bár lakói­nak nagy része német anyanyelvű volt, a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. 5 Puskás Dezső dr. főjegyző, polgármester-helyettes. Nagy András, Baja város főépítésze többek között ezt írta róla: „A magyar nyelv nagy ismerője, aki nem tűrte az aktákban a magyartalanságot.” Erre utal Borbíró Ferenc is. 6 Dr. Róna Dezső (1876. január 27., Felsőszentiván - 1952. december 18., Baja) a bajai kórház igazgatója 1907-1940 között. - Magánszanatóriumát, mely Baján a Deák Ferenc utcában áll (volt Gyermekkórház), Bajának adományozta az életbe lépett zsidó törvények miatt (1939). Borbíró Ferenc halálára írt nekrológját a Visszaemlékezések fejezetben olvashatjuk. - M. Ferenc: Miskolczy Ferenc, Borbíró Ferenc vejének, Mis­­kolczy Dezsőnek öccse, akivel - bár családi kapcsolatuk megszakadt, amikor Borbíró Márta Szent-Györgyi Alberthez ment feleségül - emberi kapcsolatuk továbbra is baráti maradt. 28. Borbíró Ferenc - Nagy Andrásnak [Keszthely, 1953. szeptember 1.] Andriskám! Csékúti Kláritól kaptunk hosszú levelet.1 Köszönik a Róna-nekrológot, amelyet te küld­­tél meg nekik. Tőle értesülök arról, hogy rosszul lettél a hivatalban, s autón szállítottak haza. Kimerülés - szólt a magyarázat - élen járni a hivatali munkában, s aztán rohanni haza, hogy otthon is, meg a kis gazdaságban is példás legyen a rend, ezt a legerősebb szervezet sem tudja csinálni... bosszúlatlanul. Tiltakozik az önkiuzsorázás ellen. Te aligha ismerted Pollermant, Burtik elődjét, akire dicséret volt a gúnyneve is: „Doktor gyorssegély”. Ha­tártalan volt a segítőkészsége, s ha szükség volt rá, nem ismerte, mi a fáradság. Egyszer, erős munkanap után, a clubházba iparkodtam, hogy majd kinyújtózkodom az evezésben.2 Akkor figyelmeztetett Arthúr: Nagy tévedés! Szellemi munka után nem pihenés a fizikum foglalkoztatása, hiszen mind a kettő erőelhasználás! Sajnálom, hogy ezt a mementót nem adtam tovább, még idején. Reményiem, okulsz a magad kárán! Nemcsak reméljük, de kérjük is. Nagy Andrásnak nem szabad kidőlni. Szükség van rá még sokáig, nemcsak ott­hon, hanem sok helyütt, amelyet jóakarattal sem lehet-otthonnak nevezni. Megható volt Klári levelében olvasni a féltő aggodalmat; bizonyságát annak, hogy Nagy Andrást ott is értékelik és szeretik. Tudom, hogyha minden húrnak a rezgése elért volna idáig, amely 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom