Merk Zsuzsa - Rapcsányi László (szerk.): A város keresi múltját. Borbiró (Vojnics) Ferenc, Baja város polgármestere. Emlékezések, dokumentumok - Bajai dolgozatok 15. (Baja, 2007)

Levelezés. 1929-1962

teremben” voltak.) Lázó bácsi felugrott, széke mögött lévő vasbotját megragadva sietett megkerülni a tanács hosszú asztalát, hogy Ágót leüsse. Ezúttal Váli Gyula építészmérnök jelent meg „mentőangyal” szerepében, felugrott székéből, s útját állta Lázó bácsinak. Az izgalmat ezúttal az tetézte, hogy Ágó elszántan állt széke mellett... revorverrel a kezében! Ezt a szenvedélyességet ki tudná ma megérteni? Nehéz elhinni, hogy a jószívű Lázó bácsi így el tudta ragadtatni magát, ha pártpolitikáról volt szó. A rugó mindkét részről igazában csak hatalmi kérdés volt. Ágó beszédjének volt ugyan magja. Az akkori Városháza nem egy tagját méltán érhette gáncs. Lázó bácsinak bűne csak az volt, hogy elnézett hibákat, szabálytalanságokat. Lázó bácsi hazulról jómódú volt, fe­lesége még vagyonosabb, gyermekük nem volt, Ágó is tudta, hogy piszok a kezéig nem ért! Rosszlelkűség volt úgy szövegeznie a támadást, hogy azt főleg a gazdák úgy érthet­ték, hogy az ezresek eltűnésében közvetlen része van. Nem Szabadka volt az egyedüli önkormányzat, ahol a vezetők nem voltak feladatuk színvonalán, ahol nem látták meg, hogy tiszta kéz mellett is súlyosan lehet sérteni a köz­érdeket. Csak példa: Szentistván község egészen összenőtt Bajával. Mégis - amikor az átcsatolás kérdését tárgyalta Pest vármegye - a közgyűlésen az alispán „hazaárulónak” nevezte azt, aki az átcsatolásra szavaz! Tolnának és Baranyának alispánjai sógorok vol­tak, kedvelték is egymást. Egy alkalommal a tolnai poharazás közben megemlítette: - Két községed messze tőled, nekünk pedig egészen a szánkban. Szeretnének átjönni, járulj hozzá kérésük teljesítéséhez! Erre a baranyai rögtön befogatott, s még a tolnainak temeté­sére se jött el. Mi volt a háttérben? Tisztán hatalmi kérdés! De sok helyet tudnék felsorolni, ahol olyan okok is, amelyek a napvilágot éppen nem kedvelték! Ha valaki Bíró Károlyt igazában akarja értékelni, annak magasabbra kell emelkednie: ő volt az első polgármestere városának, aki nem pártpolitikát űzött, hanem várospolitikát! Ma már senki sem gondol arra, hogy a politika görög szó. Polisz - város. Politika = városigazgatás. Igaz viszont, hogy a görögöknek városállamaik voltak. Mi volt a Bíró-regime igazában? Vajon ő telje­sen érzéketlen volt a pártpolitika iránt? Nem, de keményen ellenállt a pártpolitika vezető, irányító szerepének. Bácska későbbi koronázatlan királya, Vojnits István hiába próbálta megkerülni őt. Akkorra Bíró már maga mellé állította a polgárság színe-javát. Igen, de Vojnitsnak nagy érdeke volt, hogy az „ő” városának képviselői kormánypártiak legyenek. Mert megkerülni nem tudta Bírót, hát leült vele megegyezni. Az egyik képviselő legyen a báró választottja, a másikat majd kiválasztja ő, de garantálja, hogy ez is mindvégig hű mungó lesz.6 Viszont a báró elkötelezte magát, hogy Bíró várospolitikáját odafönn tőle tellőn támogatja. Több várospolitikai vívmány ennek a paktumnak volt köszönhető! (Pl. a jelentős kaszámyaépítkezések a városnak lényegesen csökkent hozzájárulásával.) Könnyű volt a paktum? Nem! Irdatlan nehéz! Amikor Mamusich nyugdíjba kénysze­rült, a közgyűlésnek 365 tagjából csak 21 volt „dissidens” (a Mamusich pártjából már előbb kiváltak), de egyénileg majd mind súlyosak. Pártja volt Pertich Mihálynak, jórészben a Pucka Casino s a Katolicki Krug tagjai.7 A Mukics Simon vezette 48-asok elvitázhat­­lanul az absolut többséget jelentették. Ha Mukics akart volna polgármester lenni, simán elérhette volna. De jól menő ügyvédi irodájától megválni nem akart. Viszont értelmes ember létére belátta, hogy pártjában polgármesternek felléptethető senki sincs. Hogyan tudja tehát döntő befolyását a Városházán biztosítani? A disszidensek kis táborában viszont 3-an is voltak igen ígéretesek. Végül is Bíró személyében állapodtak meg. Előbb volt árvaszéki ülnök, majd ügyvéd, mert Bíró vál­143

Next

/
Oldalképek
Tartalom