Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

magának helyet..., de mégis ott volt. Elrobogott Vele a vonat, de drága Lényének kisugárzó varázsát itt hagyta szívünkben és jelenlétének boldogító emlékét őrizgetjük, és vissza-visszaidézzük. Mintha a fa nagyságú filodendronunk (könnyező pálmánk) is kedveskedni akart volna ez alkalomra, mert a 100 évben egyszer virágzó növény éppen a vizita napjára nyitotta ki érdekes, szép virágát. Egy későbbi órában M. Helénát kísértük ki az állomásra, hogy új beosztási helyére, Nyíregyházára utazzék. M. Heléna rövid bajai tartózkodása alatt igen szép és áldozatos munkát fejtett ki. Készséges, alázatos, szorgalmas, engedelmes és jó nővérnek bizonyult, akiben a jó Isten kegyelme nem maradt meddő, hanem mély öntudattal és felelősségérzettel teljesítette mindig kötelességét és élte hivatása kegyelmi életét. A legmelegebb hálával és szeretettel emlékezünk róla. Baja város új polgármesterét, dr. Bernhart Sándor volt tiszti főügyészt választották meg nagy lelkesedéssel, de nem egyhangúlag. Programbeszédjének kiemelkedő motívumát képezték a szociális problémák, a szegényügy, a gyermekvédelem fejlesztése és felkarolása. Magáévá tenni kívánja azokat a szent eszméket, melyeket nagyszerű elődje plántált el Baja város társadalmának lelkében: a szegények, elesettek és gyámoltalanok megsegítését, a Szeretetház bővítését, továbbfejlesztését... A jó Isten engedje teljesíteni óhaját!

127 A szegénygondozó nővérek képviseletében M. Janka és M. Flóra okt. 23-án tisztelegtek az új polgármesternél, és további jóindulatába ajánlották a szent ügyet és a Szeretetház fejlesztését. Ez alkalommal mindjárt meg is ígérte a hosszú (96 m hosszú, 3 m széles) folyosónak cementlapokkal való beburkolását az eddigi nehezen tisztán tartható téglalapokkal szemben. November Mindenszentek napjának estéjén 140 gondozott sírján gyújtottunk gyertyácskákat, és lobogó világuk mellett imádkozgattunk elköltözött lelkükért, hogy az Örök Világosság Isteni Napja virradjon rájuk, és mielőbb eljuthassanak az ígéret Országába, melyet a Boldogság-hegyen ígért nekik - a szegényeknek a fehér Mester: az édes Jézus. 127 Dr. Bernhart Sándort 1937. október 9-én választották Baja város polgármesterévé. A Háztörténetben ez az esemény egy október 20-ai, a szegénygondozó nővérek számára jelentősebb esemény, a Tartományfőnöknő, M. Franciska bajai látogatása és elutazása után jegyződött. Két jelölt pályázott a korábbi polgármester, dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc helyére: dr. Bernhart Sándor, valamint a korábbi alpolgármester, dr. Puskás Dezső. Előbbi 77, utóbbi 41 szavazatot kapott. Dr. Bernhart Sándor (1889-1984) tiszti főügyész, majd Baja város polgármestere 1937. okt. 9-től. A második világháború végén, 1944 októberében családjával együtt a Dunántúlra menekült, majd Budapestre, ahonnan 1945 márciusában tértek vissza Bajára. Igazolóbizottság elé állították, s megfosztották hivatalától. Törvényesen 1945. június 4-ig, más adat szerint 1944. október 20-ig (az oroszok bejöveteléig) volt Baja város polgármestere. Emberi helytállása a város megpróbáltatásokkal teli időszakában példaértékű. (Korábban, 1918 végén, a szerb megszállás idején sem tette le a hivatali esküt.) - A polgármester-választásról Független Magyarság, 1937. október 1., október 3., október 5., október 9. (két cikk is), október 10.; Bácskai Újság, 1937. október 2., október 3., október 8.-10. (A két napilapban, a Bácskai Újságban és a NEP-hez közelálló Független Magyarságban éles csatározások alakultak ki a lapok hasábjain. A Bácskai Újság dr. Puskás Dezsőt, a Független Magyarság dr. Bernhart Sándort támogatta.) - Dr. Bernhart Sándorról Bánáti Tibor, 1996. 37-48.; Nagy András, 2001. 72. 73