Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

magának helyet..., de mégis ott volt. Elrobogott Vele a vonat, de drága Lényének kisu­gárzó varázsát itt hagyta szívünkben és jelenlétének boldogító emlékét őrizgetjük, és vissza-visszaidézzük. Mintha a fa nagyságú filodendronunk (könnyező pálmánk) is ked­veskedni akart volna ez alkalomra, mert a 100 évben egyszer virágzó növény éppen a vi­zita napjára nyitotta ki érdekes, szép virágát. Egy későbbi órában M. Helénát kísértük ki az állomásra, hogy új beosztási helyére, Nyíregyházára utazzék. M. Heléna rövid bajai tartózkodása alatt igen szép és áldozatos munkát fejtett ki. Készséges, alázatos, szorgalmas, engedelmes és jó nővérnek bizonyult, akiben a jó Isten kegyelme nem maradt meddő, hanem mély öntudattal és felelősségér­zettel teljesítette mindig kötelességét és élte hivatása kegyelmi életét. A legmelegebb hálá­val és szeretettel emlékezünk róla. Baja város új polgármesterét, dr. Bernhart Sándor volt tiszti főügyészt választották meg nagy lelkesedéssel, de nem egyhangúlag. Programbeszédjének kiemelkedő motívu­mát képezték a szociális problémák, a szegényügy, a gyermekvédelem fejlesztése és fel­karolása. Magáévá tenni kívánja azokat a szent eszméket, melyeket nagyszerű elődje plántált el Baja város társadalmának lelkében: a szegények, elesettek és gyámoltalanok megsegítését, a Szeretetház bővítését, továbbfejlesztését... A jó Isten engedje teljesíteni óhaját! 127 A szegénygondozó nővérek képviseletében M. Janka és M. Flóra okt. 23-án tiszteleg­tek az új polgármesternél, és további jóindulatába ajánlották a szent ügyet és a Szeretet­ház fejlesztését. Ez alkalommal mindjárt meg is ígérte a hosszú (96 m hosszú, 3 m széles) folyosónak cementlapokkal való beburkolását az eddigi nehezen tisztán tartható tégla­lapokkal szemben. November Mindenszentek napjának estéjén 140 gondozott sírján gyújtottunk gyertyácskákat, és lo­bogó világuk mellett imádkozgattunk elköltözött lelkükért, hogy az Örök Világosság Is­teni Napja virradjon rájuk, és mielőbb eljuthassanak az ígéret Országába, melyet a Bol­dogság-hegyen ígért nekik - a szegényeknek a fehér Mester: az édes Jézus. 127 Dr. Bernhart Sándort 1937. október 9-én választották Baja város polgármesterévé. A Háztörténetben ez az esemény egy október 20-ai, a szegénygondozó nővérek számára jelentősebb esemény, a Tartományfőnök­nő, M. Franciska bajai látogatása és elutazása után jegyződött. Két jelölt pályázott a korábbi polgármester, dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc helyére: dr. Bernhart Sándor, valamint a korábbi alpolgármester, dr. Puskás Dezső. Előbbi 77, utóbbi 41 szavazatot kapott. Dr. Bernhart Sándor (1889-1984) tiszti főügyész, majd Baja város pol­gármestere 1937. okt. 9-től. A második világháború végén, 1944 októberében családjával együtt a Dunántúlra menekült, majd Budapestre, ahonnan 1945 márciusában tértek vissza Bajára. Igazolóbizottság elé állították, s megfosztották hivatalától. Törvényesen 1945. június 4-ig, más adat szerint 1944. október 20-ig (az oroszok bejöveteléig) volt Baja város polgármestere. Emberi helytállása a város megpróbáltatásokkal teli időszakában példaértékű. (Korábban, 1918 végén, a szerb megszállás idején sem tette le a hivatali esküt.) - A polgármes­ter-választásról Független Magyarság, 1937. október 1., október 3., október 5., október 9. (két cikk is), októ­ber 10.; Bácskai Újság, 1937. október 2., október 3., október 8.-10. (A két napilapban, a Bácskai Újságban és a NEP-hez közelálló Független Magyarságban éles csatározások alakultak ki a lapok hasábjain. A Bácskai Újság dr. Puskás Dezsőt, a Független Magyarság dr. Bernhart Sándort támogatta.) - Dr. Bernhart Sándorról Bánáti Tibor, 1996. 37-48.; Nagy András, 2001. 72. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom