Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

3-án testületileg jelen voltunk f özv. Szabó Antalné Mindenszentek napján elhunyt, Schweitzből [Svájc] ide származott francia nyelvmesternő temetésén, ki minden vagyonát - házát, szőlőjét - a Szeretetházra hagyott végrendeletileg.

128 Temetését Baja város polgármestere tette kötelességévé, mely igen ünnepélyes keretek között a Kálvária-kápolnából, szentmiseáldozat bemutatása után történt a Kálvária temetőben, t Szabó Antalné szívesen járt a Szeretetházba vasárnapi szentmisére. Igen jólelkű úrasszony volt, ki szerette a szegényeket és szívesen áldozott rájuk. Emlékét kegyelettel őrizzük, és róla imáinkban megemlékezünk. A város a Szent István jubileumi évet valami maradandó, áldásos emlékkel akarván megörökíteni, az egyházzal karöltve 5 szegény, sokgyermekes család számára, 5 Szent István-házat építtetett; oly kikötéssel bírhatják a beleköltözöttek, hogy 20 évig megfizetik a megállapított lakbért, s aztán tulajdonukba megy át a családi ház.

12 A mi feladatunk volt környezettanulmányozás után javaslatot tenni, ki nyerje el a csinos, modern szoba-konyhás, nagyudvaros házacskákat. Baján ez igen nagy probléma: a sokgyermekes családok lakásínsége. így a jó Isten segítségével 5 család, hol 6-8-10 gyermek is van - biztos fedél alá került a tél hidege elől. 19-én, Szent Erzsébet napján szentséges szentmisében ünnepeltük Szeretetházunk védőszentjét. A szentmisén jelen volt dr. Bernhart Sándorné, az új polgármester felesége, ki igen kedvezően volt meglepődve a folyosón rögtönzött szép, ünnepi díszbe öltözött oltár láttán. A házat is végigvizitálta, elbeszélgetett a gondozottakkal, és úgy látszik, minden tetszésére és megelégedésére szolgált.

130 Nem mindennapi eseménye a Szeretetháznak a fává felnőtt filodendron termése. Állítólag 50 évben egyszer virágzik, s mi már másodízben gyönyörködhettünk benne. Néhány év előtt 2 virágja, illetve termése is volt. Vajszínű, kagylószerű búra védi a tengericsőhöz, vagy még inkább ananászhoz hasonló termést. Az egyes dudorokban, mint könnycsepp ül egy-egy vízcsepp. Ezért is nevezik könnyező pálmának. 29-én a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai [Szegény] Iskolanővérek tanítónőképzőjébe bevezetett pedagógiai szeminárium előadásán az V. tan. képzős leányok beszámoltak szociális tapasztalataikról. Ugyanis a jó Tisztelendő Főnöknő jóvoltából kettesével társultak a V. képzős leányok a külső gondozó nővérekhez, amikor környezettanulmány végett jártak kint. Különösen mély benyomást keltettek bennük azoknak a családoknak szociális nyomorúsága, akik közül a Szent István-házak lakóit kiválogattuk. Igen helyes és életre nevelő hatást váltott ki lelkűkből ez a tanulmányút. Segítettünk nekik helyesenokosan megállapítani a szociális bajok diagnózisát. A szép nagy anyagot ügyesen dolgozták fel, és helyesen adták elő. A szemináriumi előadáson a hozzászólók között M. Flóra is hozzászólt a tárgyhoz, az 1936. évi 172.000 B. M. rendelet kifejtésével ismertette a Magyar Egri Norma munkájának életrevalóságát és szükségességét, mely az eddigi jótékonykodástól eltérően nem csupán anyagi megsegítését jelenti a ráutaltnak, hanem a befolyt társadalmi adományok helyes felhasználása mellett szeretettel arról is gondoskodik, 128 Özv. Szabó Antalné (Sholett Mariette) méltatása, Bácskai Újság, 1937. november 4. 129 A Szent István-évben (Szent István halálának - 1038 - évfordulója alkalmából) átadott házak. - (Lásd. 100. jegyzet); Nagy András 2001. 60.; 113. 130 Dr. Bernhart Sándor második felesége, Zigány Klára testnevelő tanár, két gyermekének - Sándor és Klára - édesanyja. Első felesége Hoffmann Edit művészettörténész volt, aki a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályán dolgozott. - Bánáti Tibor, 1996. 37-43. 74