Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)
Háztörténet (1929–1948)
fényes bizonyítéka, hogy 1930. év tavaszán gróf Zichy Gyula kalocsai érsek úr ő kegyelmessége kicsi házukat magas látogatásával kitüntetni méltóztatott. 18 Mélységes hálával emlékezünk meg itt áldozatosan dolgozó jelölt nővéreinkről, akik kitartó munkával, lángoló lelkesedéssel több mint két éven át úgy dolgoztak, hogy a város munkáik elismeréséül az 1931. okt. 15-én érkező fogadalmas nővéreket már egész zárdai jellegű, fehéren bútorozott, fehér függönnyel felszerelt, 7 cellára osztott, klauzúrára alkalmas lakással várta. Mélységes hálával adózunk ezért méltóságos Borbíró Ferenc polgármester úrnak, aki atyai jósággal, megértő, áldozatos gondoskodással karolja fel minden szegény ügyét, és így jóságos, gondoskodó atyjuk lett a Szegénygondozó Nővéreknek is. Hálás köszönetünket fejezzük ki a városi uraknak is, akik megértve atyai vezérük, példás polgármesterük korszerű, szociális munkáit - fáradságot nem ismerve -, egészen ferences módon álltak mindenkor segítségére. Szt. Ferenc rendjének új hajtásából szakadt bajai kis szerzetes családban Mária Januária mint elöljárónő, Mária Klára mint első asszisztens és a Szegénygondozó Hivatal vezetője, Mária Rozália mint második asszisztens és külső gondozó nővér, Mária Borbála mint konyhás nővér nyert megbízást, hogy szt. hivatásukhoz híven, tehetetlen embertársaiknak szürke kis életét örömmel, céllal, fénnyel, életkedvvel és sok-sok lelki értékkel díszítsék fel. 1931. okt. 15-i átvételkor volt 73 belső szegényünk, akik a városi Szegényházban kaptak teljes ellátást és 185 külső gondozott szegényünk, akiknek ellátásáról az Egri Norma szerint történt gondoskodás. 18 külső szegényünk - aki nem képes odahaza főzni - a Szegényház konyhájáról kapott ebédet. November hónapban megkaptuk az ínségesek segélyezését. Baján az ínségeseket munkával segítettük, illetve segítette a város, az állam. Környezettanulmány felvétele után a ráutaltakat ínségmunkára ajánlottuk. Ha a városi mérnöki hivatal igazolta, hogy dolgozik, s a mi környezettanulmányunk szerint - népes család, betegség vagy más efféle ok miatt - az ínségmunkáért kapott díjazás nem érte el a létminimumot, élelmiszerutalvánnyal segítettük. 20 Ilyen utalványt kiadtunk 316 db-ot. (Utalványoztunk rajta: zsírt, burgonyát, lisztet, sót, cukrot aszerint, amint szükségét láttuk. Ez utalványokon kívül 18 A háborút követő békeszerződés érzékenyen érintette az egyházmegyét, az új államhatárok ugyanis két részre osztották. 1923-ban a déli - nagyobb és népesebb rész - apostoli kormányzóság lett. Zichy Gyula (1923-1942) előbb mint apostoli kormányzó, majd 1925-től mint érsek állt a főegyházmegye élén. Megépítette Kalocsán a külvárosban a Szent Imre- templomot, és több templom épült kormányzása alatt főleg a tanyai és a plébániai központoktól távol lévő hívek részére. - Schematismus, 1975. 30-31. 19 Klauzúra: a kolostorok külvilágtól elzárt része, ahová világi személy nem léphet be. 20 ínségmunka: az 1929-33 közötti világgazdasági válság következtében - a szociális feszültségek enyhítésének érdekében - országosan ínségalapot létesítettek, s ebből a településeknek a munkanélküliek számának arányában juttattak pénzösszegeket. Az ínségalapok felhasználására Baján is megalakult egy bizottság, melynek alapelve az volt: nem adnak munkanélküli segélyt, mert az destruál. „Az így juttatott pénz [ti. munkanélküli segély] nem a családokon segít, hanem a kocsmákon. Baja téli időben is képes volt bőven munkát adni, mert homokos talaja sok elvégzendő földmunkát kínált." A munkát meg kellett szervezni, melyet a Mérnöki Hivatalra bíztak. A környezettanulmány elvégzését a Szegénygondozó Nővérekre bízták. „A kivizsgálást a legnagyobb lelkiismeretességgel végezték a Szegénygondozó Ferences Nővérek, akik akkoriban a Szeretetházunkat vezették".- Nagy András, 2001. 83-84. - Baján 1931-ben 646 munkanélküli volt 1719 családtaggal. - Független Magyarság, 1931. november 3., november 10. 16
