Merk Zsuzsa: Szent Ferenc leányai Baján. Háztörténet 1929-1948. A bajai Ferences Szegénygondozó Nővérek feljegyzései (Bajai dolgozatok 14. Baja, 2003)

Háztörténet (1929–1948)

kiosztottunk még az ínségeseknek 580 q fát 50-100 kg-os tételekben, 10 q lisztet 3 kg-os csomagokban. A nehéz gazdasági viszonyok miatt, külső szegényeink száma hónapról hónapra szaporodott, úgyannyira, hogy ellátásukról csak úgy tudtunk gondoskodni, hogy az 1931. évben, a Városi Szegényházban megtakarított 13 000 P-t a város nagylelkűen a külső szegények segélyezésére ajánlotta. ínségeseinket nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is támogattuk. Segítségünkre jött ebben ismét a város, akitől megkaptuk a cselédelhelyezést és munkaközvetítést is. Munkánk szaporodásával jóságos igazgató Atyánk új munkaerőkről is gondoskodott. Okt. 6-án érkezett M. Emerika és M. Antónia nővérünk, kiknek buzgó, áldozatos munkája tette lehetővé, hogy folyton növekvő munkánkat idejére lebonyolíthattuk. Dec. l-jén megnyitottuk a gyermekebédeltetési akciót, melyet folyton növekvő számmal 160-248-ig szintén a Szegényház konyháján bonyolítottunk le. Új beosztásuk miatt Mária Emerika és Mária Antónia elutaztak, s helyük pótlásául jóságos Főatyánk jelöltekkel gondoskodott. A kis Jézuska születését megkapó bájjal ünnepelte itt a sok-sok kis és „nagy gyerek". Az ünnepi dús menün kívül külön-külön karácsonyfát kapott minden terem asztala. 9 karácsonyfát díszítettünk nekik. Öregje és fiatalja, apraja és nagyja, mosolygó piros arccal énekelte: „Krisztus Jézus született, örvendezzünk!" Mindegyik külön megkapta a maga karácsonyi csomagját, s közös megegyezésre a kedves karácsonyfákban még nyolc napon át gyönyörködtünk, míg végre kiosztottuk. Irodánkat a kis Jézuska telefonnal gazdagította. Nagyon kedves figyelem volt a város részéről újévi ajándékként, hogy a régi „Városi Szegényház" bélyegzőnket Városi Szeretetházzal cserélte fel; egyben utasítást adott, hogy fenti címváltozást a házunk homlokzatán is minél előbb eszközölje. Az 1931. év végi összeszámoláskor úgy találtuk, hogy az 1931-i évben volt 280 szegényünk, akik közül szeretetházi ellátásban részesült 71 ember. Szeretetházi szegényeink ellátásáról a város gondoskodott költségvetésének keretein belül. Ezen összeget - melyre a Szeretetház fenntartásaira a világiak kezelése alatt szükség volt - a Ferences Nővérek vezetése idejére is biztosítja, s a megtakarított összeget a külső szegények segélyezésére ajánlja. 1931-ben a külső szegények számára rendezett gyűjtésből befolyt 20 261,68 P; öszszes bevétel volt 42 656,86 P, kiadásunk pedig 27 602,03 P. 1932. febr. 9-én M. Kreszcencia nővérünket Egerbe helyezte, s helyette M. Júliát Egerből Bajára diszponálta kegyelmes Érsek Atyánk.

21 M. Júlia nővért két hét múlva kórházba szállítottuk, s ott maradt mindaddig, míg igazgató Atyánk újabb intézkedése Pestre nem szólította. Húsvétra elkészült a kápolnánk, s a még felszenteletlen oltárba helyezett Úr koporsóját is nagyszámú közönség látogatta, s nagylelkű adományokkal halmozta el. A „MANSZ" hölgyei aranyhímzéses, fehér miseruhával ajándékozták meg. Nagyszombaton este rádiót kapott a ház, melynek első hangjai az este 8 órakor tartott feltámadási szt. beszédet közvetítették. El kellett felejteni, hogy Szegényházban vagyunk. Hálával emlékezünk meg a mi jó öreg szeretetházi lakóinkról, akiknek fáradhatatlan buzgósága tette lehetővé - a jó Isten után -, hogy nagy udvarunkat gyönyörű kertté vará21 Kegyelmes Érsek Atyánk: Szmrecsányi Lajos (1851-1943) 1912-től koadjutor érsek, gyakorlatban ettől az időponttól egri érsek. 17