Merk Zsuzsa: Nagy András emlékezete. Egy kisváros, Baja főépítészének munkássága (Bajai dolgozatok 13. Baja, 2001)

Nagy András: Körséta a városban

Nagy András KÖRSÉTA A VÁROSBAN Az én kedves pesti barátomat a magam módja szerint sétáltattam meg váró- 17 sunkban. Ragyogó szép nyári vasárnap reggelen érkezett meg Bajára. Hajón. Mint minden hozzám szándékozó vendégnek, így tanácsoltam neki is. Tanácsomért hálás is volt. Az ilyen, egész héten át agyonhajszolt idegzetű pesti építészfélének ez a legjobb utazási megoldás. Este 10 órakor az Eötvös téren beszáll a Mefter-hajóba, vált egy hálójegyet, lefekszik és Kalocsáig alszik. Akkor reggel fél 6 van. Frissen felkel, megmosdik, és reggeli után kiül Bajáig a fedélzetre. Ezért szoktak aztán nagyon hálásak lenni azok, akikben él a szép iránti érzék. Mert a Duna Kalocsától végig gyönyörű. Erdők közt hömpölyög. A friss, tiszta reggeli hangulat, vízszag, fenséges nyugalom, melyet csak a hajó egyenletes dobolása és vízsustorgása kísér, őserdős partok, a Dunának sok mellékága, dús növényzetű szigete, ragyogó fehér homokpartok, zátonyok, ezeken a sok vízimadár mind-mind olyan benyomás és látvány, mely a Bajára utazót kellemesen hangolja és belőle az őszinte öröm hangjait csalja ki. Barátom az öröm és hálálkodás hangjaival, de azzal a kifejezett szándékkal lépett a partra, hogy Baját egy nap alatt megismerje. Hiába figyelmeztettem őt, hogy ez kevés erre, ő félig-meddig fitymálva intett: - Ugyan, kérlek, egy kis alföldi várost csak megeszünk egy nap alatt. - Na, majd elválik, mit tud a kis alföldi város - mondom. - Te már egészen lokálpatrióta lettél, mióta Baján vagy... Nem szóltam rá semmit, csak gyorsan betuszkoltam őt egy fiákerbe, mert különben a nagy tülekedésben kocsi nélkül maradunk, márpedig ha sokat akarunk végezni, az bajos lesz gyalog. „Barátok tornya", adom ki a jelszót. Nagy fejkapkodással nekilódul hát a jó „békebeli" jármű elé fogott két kese, az alsóvárosi bunyó fiákerosnak szólni se kell, csak csettent a nyelvével, ők kívülről tudják, merre menjenek. - Hát autó-taxi nincs nálatok? - Volt, de már elromlottak a kocsik, a taxisofőrök pedig megint a gyeplőhöz tértek vissza. így jobban járnak gazdaságilag is, és a bajai kövezeten jobban beválik a fiáker. Ez utóbbit a barátom is észrevette, mert a posztógyár után mi is „beváltunk" a régi jó bajai kövezetre. Ez a barátomat felrázta városunk iránti előlegezett egykedvűségéből, és elkezdett mind élénkebben kérdezősködni. Mire beértünk a gázgyárhoz, én rekedtre feleltem magamat, mert ezen a szakaszon csak kiabálva lehet felelni; a macskafejű kőburkolaton ugyanis olyan ropogós csárdást vernek ki a kerékabroncsok. De azért elmondtam mindent! Szentjánost, a halászok, hajósok, pecálók és facsiszárok „városnegyedét",