Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)

Bevezetés

A belgrádi püspökök közül hosszan tartó működésével (1651-1674) a bosnyák ferences, Benlich Máté emelkedik ki. Sokszor végzett, hatalmas területeket felölelő egyházlátogatásairól készített jelentései közül bennünket az 1673-as érint közelről. Benlich nem a Tisza mellől indult a Bácskába, hanem a Duna mentén délről északra haladt. Bács és Zombor után Bajmokot, Mélykutat, Garát és Hercegszántót látogatta meg, az utóbbi helyen kiemelkedően sok (1010) hívőt bérmált.49 Bizonyára azért, mert a régi gyakorlat szerint ide gyűltek össze a környező falvak kisebbségben lévő katolikusai.50 Hogy voltak ilyenek, azt azokból az 1660 és 1680 között keltezett levelekből tudjuk, melyekben a csávolyi, garai, madarasi, roglaticai, kelebiai, szentiváni és bikityi szegénység alkuszik meg a fiileki magyar végvári őrséggel adófizetésükről, s amelyek aláírói katolikus rác jobbágyok.51 Mivel Bács-Bodrog megye területéről egyetlen XVII. századi defterrel sem rendelkezünk, nem nyerhetünk képet sem a lakosság számának alakulásáról, sem nemzetiségi összetételéről.

Annyi bizonyos, hogy a délszlávok felköltözése igazából a felszabadító háborúk nyomán indult meg. 1687. július 3-án Petrovits Nobák rác kapitány Miksa Emánuel bajor választófejedelemnek azt az ajánlatot tette, hogy 10 000 fegyverest vezet a török iga alatt nyögő Szerbiából a császári hadsereghez.52 Egy részük hamarosan megérkezett, mert július 9-én Miksa már katolikus rácokat ajánl az udvari haditanács kegyeibe, és azt kéri, engedjenek ezeknek át három palánkot (Szabadkán, Szegeden és Baján), ahol lakhatnának.53 Az udvari haditanács az ügyet Caraffa tábornoknak adta ki véleményezésre. Ebből az aktából tudjuk, hogy 1500 fegyverforgató férfiról volt szó. Szeptember 1-jén a haditanács azt az utasítást adta, hogy az érkezőket Szeged, Szabadka és Baja palánkjaiba telepítsék le. És csakugyan, a szabadkai Ferenc-rendi, barátok anyakönyvében, melyet 1687. december 1-jétől vezettek, szinte kizárólag bunyevác nevek szerepelnek.54 Később azután a Bajával szomszédos helységeket is benépesítették (Csávoly, Gara, Bököd, Hercegszántó, Almás).55 A következő évben már Badeni Lajos seregének, amely mélyen bent harcolt szerb területen, leghűségesebb harcosait jelentették.56 A szerb lakosság várta, sőt küldöttségekkel sürgette felszabadítását.57

Belgrád sikeres elfoglalása után azonban újra fel kellett adni a várat.58 1690-ben fordulat állott be a háborúban, hat évi dicsőség és siker után vereségek következtek. A törököt támogató francia király nyugati támadása és a török új erőfeszítése nemcsak megosztotta a szövetségesek erejét, hanem lelassította, még egy évtizedig tartó, váltakozó

49 Benlich Máté jelentése Vanyó Tihamér, 1971. 335-337.

50 A falvak bérmálkozóinak adatai: Bajmok 378, Mélykút 291, Gara 150, [HercegJSzántó 1010. Gyetvai Péter, 1987. 130.

51 Hegedűs Antal, 1981. 149., 161.; Szakály Ferenc, 1981. 181.; A felköltöző „rácok” eleve nem voltak mind görögkeletiek, hiszen Szerbiában, Boszniában, Macedóniában mindenkor szép számmal akadtak keresztény szpáhik is. Durdev, Branislav, 1952. 165-169. Egy 1594-es oklevélben szerepelnek keresztény rácok. Vass Előd, 1989. 196. 87. jegyzet.

52 Reizner János, 1899-1900.1. 204.

53 Dudás Gyula, 1904. 115-116.

54 Iványi István, 1886.1. 87-91.

55 Bodor Antal, 1914. 7.

56 Grosschmid Gábor, 1850. 27.

57 Horváth Jenő, 1941. 66-67.

58 Röss Bertalan, 1936. 142-146.; Krizsán László, 1964.

11