Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
Bevezetés
működött ebben a rendtartományban.68 Kétségtelen tehát, hogy a bajai rendház ekkor még nem létezett. Miksa Emánuel bajor választófejedelmet elkísérte ferences gyóntatója Magyarországra. A hadi események során 1687. augusztus 18-án eljutottak Bajára. Ha itt rendtársai lettek volna feltétlenül felkereste és megemlítette volna őket.69 A ferencesek magyarországi történetét Karácsonyi János írta meg kétkötetes, igen alapos művében. Ő is 1690 tájára teszi a bajai kolostor alapítását.70 A rendelkezésre álló okmányokból kiderül, hogy a szerzetesek a menekülő délszláv lakossággal kerültek Észak-Bácskába a felszabadító harcok utáni években. Első biztos adatunk 1688-ból való. Ez év nyarán az újonnan vezérőrnaggyá kinevezett Sigismund Joachim von Trautsmanndorf gróf, egy dragonyos ezred élén Bécsből -Németújváron, Győrön, Budán, Pakson, Bátaszéken keresztül - Péterváradra menetelt. A dunaszekcsői hajóhídnál átkelt a Duna keleti partjára, ahol az út két mérfóldön át mocsáron és vízen keresztül vezetett (Mohácsi sziget). A gróf naplója szerint július 12-én még virradat előtt előre küldte poggyászát, de az estig nem érkezett meg, amikor a félig lerombolt bajai palánknál letáboroztak. A palánkban hajdúk voltak és egy leégett mecset, mely ezelőtt katolikus templom volt. Már újból két ferences szerzetes tevékenykedett benne.71 Következő adatunk három évvel későbbi. A bécsi Hofkammerarchivban őrzik I. U- pót 1691. június 20-án kelt rendelkezését, melyben megengedi a budai Vízivárosban tevékenykedő ferenceseknek, hogy itt kolostort építhessenek, mert a katolikus rác nemzetség között már eddig is eredményesen élesztették és megtartották a hitet. Az oklevél - érdemeik elismerésén túl - még azzal indokolja a kolostorépítés engedélyezését, hogy azt több magyarországi ferences kolostor elöljárója is kérte. Név szerint felsorolja Porkovich István bácskai (Bács?), Radnich Miklós kalocsai és Stanich Gábor bajai szerzeteseket.72 Marinis Károly római kuriális bíró 1693-ban elrendeli, hogy a bosnyák ferencesek továbbra is megmaradhatnak és békésen működhetnek a Páduai Szent Antalról nevezett bajai, a Szent Ferencről nevezett zombori, a Szűz Mária mennybemeneteléről nevezett bácsi és a Gyümölcsoltó Boldogasszonyról nevezett szabadkai zárdáikban.73 Ezek az adatok megerősítik azt a feltételezést, hogy a ferencesek 1687 nyarán-őszén Magyarországra menekült bunyevácokkal együtt, azokat kísérve és vezetve kerültek a Bácskába, ezen belül Bajára. 68 A kéziratot valószínűleg a ferencesek gyöngyösi levéltárában találta meg Kaizer Ferdinánd. Ki is adta a gyenge latinsággal megirt feljegyzést. Kaizer Nándor, 1905. A kis köteten a sajtó alá rendező nem tüntette fel a nevét, de az OSZK példányára valaki (talán Karácsonyi János) ráírta azt. Karácsonyi ismerte és összefoglaló munkájában fel is használta a kis füzetet. A hivatkozásnál közli: „Edidit circa a. 1905. Ferdinandus Kaiser”. Ezt az adatot kizárólag itt találtuk meg. Karácsonyi János, 1923-1924, II. 342. 4. jegyzet. 69 Páter Gaetano Bonomo szerzetes feljegyzéseit kiadta Szita László, 1987. 237-238. 70 Karácsonyi János, 1923-1924. II, 362. 71 Pickl, Ottmár, 1986. 102. Az eredeti napló nem áll rendelkezésünkre, pedig könnyen lehet, hogy abból további adatok kerülnének elő, melyeket Pickl lényegtelennek ítélt, és nem közölt. 72 Taffemer, Anton, 1974-1982. IV. 49-50. 73 Csevapovich Gregorius, 1830. 472-473. 13
