Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1739-1735 bé, az idősek biztos hagyománya alapján azt lehet egyedül feljegyezni, hogy amint a tartományfőnök atya cellája felé, a kórus mellett vezet a körfolyosó, ott volt egykor a veszszőfonatból és sárból álló székház. Továbbá: a homlokzat felől állt a török imaház, mivel e várost is törökök lakták.92 Lejegyezte az 1789. évben a kánoni vizsgálat idején május hónapban Lanossovich Marián testvér volt tanácsos és tartományi titkár93 Az Úr Nevében.94 Az 1735. év Július 10. A valkovári Szent Fülöp és Jakab apostolokról nevezett rendházban a Boszna- Argentina tartomány Obszerváns Kisebb Testvéreinek káptalani gyűlésén - melyen nagyontisztelendő Vizkezi Kajetán atya, kitüntetett előadó, az akvilejai Szent Bemátról nevezett tartomány volt tartományfőnöke elnökölt mint apostoli megbízott - a mi argentínai tartományunk tartományfőnökévé apostoli leirattal a nagyontisztelendő bajai Karagich Lukács testvér, hittudományi előadó atya, egyetemes hitszónok és tisztelendő tanácsos emeltetett.95 Tanácsosok: Nagyontisztelendő budai Bracsulevich Lőrinc atya, kitüntetett előadó. Tisztelendő budai Villov István testvér, a szent hittudomány általános előadója. Tisztelendő valkovári Bibich Antal testvér, hitszónok és előadó. 92 Evlia Cselebi török világutazó ugyanis azt jegyezte fel 1666-ban, hogy „Szinán pasa dzsámija a régi időben templom volt, ennek egy vékony minaret tornya van.” A török tehát felhasználta a középkori templomot, majd a ferencesek építették ide a maguk imaházát és zárdáját. Karácson Imre, 1904. II. 215-216.; Trencsény Károly, 1908. 167-168.; Kaizer Nándor, 1927/a.; Rapcsányi Jakab, 1934. 28-29. - A mohamedán mecset köveit Latinovics József új házának építésekor megtalálták. Egy 75 éves ember azt vallotta, hogy „a legöregebb emberek állítása szerint (... ezt még gyerekkorában beszélték) ezen a helyen egykor... mohamedán mecset állt.” HT 1822. május 30. A nagy kváderköveket 1961-ben ismét megtalálták, de a múzeumnak csak későn szóltak. Ezért alapos megfigyelésre, bemérésre nem volt lehetőség. A kevés nyomból ítélve a bajai múzeum régésze úgy vélte, hogy itt állt Baja középkori temploma. 93 Lanossovich Marián bejegyzésével befejeződik a HT-be utólag beírt adatok sora. 94 Itt kezdődik a Háztörténet valójában. Innen a feljegyzések nagyjából egykorúak a leírt eseményekkel. Néha évekkel korábbi okmányokat is lemásoltak, és ezzel megszakították a HT időrendjét. Van úgy, hogy napokkal később jut valami eszébe a krónika vezetőjének, és ekkor írja be. Ilyenkor a napok, ritkábban a hónapok időrendje megbomlik. 95 Karagich Lukács 1714-ben (1717-ig?) és 1723-ban (1730-ig?) volt bajai házfőnök. Kaizer, Ferdinandus, 1896. 4. 20
