Merk Zsuzsa (szerk.): A bajai ferencesek háztörténete 1. 1694-1840 - Bajai dolgozatok 12. (Baja, 2000)
A Háztörténet szövege
1735 Tisztelendő pozsegai Mechich Mária Bonaventura hittudományi előadó. Bár valamennyien apostoli leirattal, de a tartomány egyhangú egyetértésével.96 Augusztus 10. Patacsich Gábor97 nagyméltóságú kalocsai érsek úr Bajáról távozva atyailag a bajai Szent Antal konventre bízta a garai98 99 és katymári" plébániákat, melyeket mi elvállaltunk. Megelőzően a konvent megbízásából Sankovich István tisztelendő házfőnök atya a bajai Csilich Lukács előadó testvéren keresztül tiltakozott Tanaj Mihály tekintetes úr, Prusinsky Ferenc nemzetes úr és Sbisko Mihály nemzetes úr előtt.100 Bizonyítottak a Szent Császári Felség kiváltságlevelével. [Más írással:] Hatodik Károly.101 Szeptember 6. Visszaadván lelkét Teremtőjének Laschanski Mária Antónia méltóságos úrnő, odri grófnő,102 a mi bajai Szent Antal konventünkben, a Mennybe Fölvett Boldogságos Szűz oltára előtt lett eltemetve, amint ezen konvent halotti anyakönyvében látható.103 96 Az egyes tartományok önállóan és függetlenül választották meg elöljáróikat. Cherrier, Nicolaus, 1843. II. 45^16. A XVn. században azonban gyakran megtörtént, hogy nagyobb egyházi méltóságban lévő személyeknek is megvolt a maguk jelöltje, akit azután leirattal hozott a választógyűlés tudomására. Erre vonatkozik ez a mondat. 97 Gróf Patachich Gábor (1733-1745) érsek nevéhez fűződik a kalocsai egyházmegye török utáni újjászervezése. E célból 1733-ban a fennálló plébániákon kánoni látogatást tett. A kamarai telepítések során keletkezett új községekben plébániákat hozott létre. Cherrier Miklós, 1844. 349.; Winkler Pál, 1926. 34-36.; A ferencesek becsülték Patachichot. Erről tanúskodik egy kéziratos mű, mely az „Oratio Archiepiscopi Colocensis Patachich” címet viseli. Kaizer, Ferdinand, 1906. 24.; Patachich Gábor 1731-ben, még szerémi püspök korában nyilatkozatot bocsátott ki, melyben a Ferenc-rendiek érdemeit fejtegeti, mert a török alatt ők jártak csak a katolikus hívők között. Lányi Károly, 1844. III. 58-59. - Érseki beiktatásáról Závodszky Levente, 1907/a.; Katona, Stephanus, 1800. II. 181-272.; Tímár Kálmán; Patacsics Gábor és Nádudvar. KN 1940. 12. 21. 4 p.; Tímár Kálmán: Patacsics Gábor bajai kastélya KN 1940. 01. 20. 2 p. 98 A garai plébániát 1735-ben szervezték. Keresztelési és halotti anyakönyvei 1735-től, a házasultaké 1737-től vannak meg. Schematismus Colocensis, 1942. 81.; A Kalocsa-Kecskeméti, 1996. 48. Első adminisztrátora Csemovics Antal József volt. (Gara, kereszteltek anyakönyve.) A bajai ferencesek 1803-ig látták el a lelkipásztori teendőket. Keiner, Stefan, 1991. 176. 99 Eddig minden adatunk azt bizonyította, hogy a katymári plébániát 1748-ban szervezték meg. Ettől az időtől kezdve vannak anyakönyvei is. Schematismus Colocensis, 1942. 90.; A Kalocsa-Kecskeméti, 1996. 40. 1748-ban 547 bunyevác lakója volt Katymárnak. Katona, Stephanus, 1800. I. 114. A HT bejegyzése szerint 1735-től már működtek itt ferencesek. 100 A kalocsai érsekek a XVIII. század második harmadában sorra igyekeznek visszaszerezni a falusi plébániákat. Ez ellen - régi jogaikra és lelkipásztori tevékenységükre hivatkozva - tiltakoztak a ferencesek, rendszerint sikertelenül, mert a háttérben az államhatalom állt. Balanyi György, 1940. 38.; Az egész küzdelemről igen jó összefoglaló Hegedűs Antal, 1954. - Valamilyen eddigi tevékenységük, joguk csorbítása ellen tiltakoztak a ferencesek. - Csilich Lukács Baja mellett született, Itáliában végezte tanulmányait. Három évig Korzika szigetén tábori lelkész, majd Budán tanul bölcseletet és retorikát. Novicius mester is volt. A tökéletesség három fokáról írt munkáját Eszéken adták ki. Schematismus Provinciae, 1887. 6. Munkája: Csilich Lukács, 1755. Munkásságát méltatja Takács Ince, 1942. 54. - Tanaj (Tanai, Tánaj) Bács-Bodrog megye tisztviselője volt. 1752-ben alispán lett. HT 1752. július 27. 101 A kiegészítést (Hatodik Károly) később írták be. A ferencesek féltve őrizték archívumukban kiváltságleveleiket, amint ez a bejegyzés is bizonyítja. - VI. Károly spanyol király, majd osztrák császár III. Károlyként lett magyar király (1711-1740). 102 A cseh eredetű grófi családot 1681-ben honosították. Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen, 1897. Az 1657-1740. évi törvényczikkek. 321. - A hiányosan ismert családfán nem szerepel Mária. Nagy Iván, 1857-1865. VII. 47-49. 103 A ferencesek templomában eredetileg nem volt kripta, ezért temették az előkelőbbeket a puszta földbe. A Szűz Mária-oltár alatt 1766-ban kriptát építettek. HT 1767. április 28. A főoltár alatti kripta későbbi. HT 1779. június 5. 21
