Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Bayer József színháztörténész

Szülei akarata ellenére tanárnak készült. Beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára földrajz, történelem szakra, apja ezért megvonta tőle a támogatást, így nehéz körülmények között tanult. Szorgalmával már az első évben kiérdemelt egy 300 forintos ösztöndíjat. Tanulmányainak megkezdésekor részt vett egy irodalmi témájú egyetemi pályázaton. Arany János balladáinak széptani elemzése és összehasonlítása a skót balladákkal című tanulmányáért nem kapott pályadíjat, de - mivel a pályaművek közül a legnagyobb önállóságot mutatta - elnyerte az őt bíráló Greguss Ágost dícséretét. Gyakran járt színházba, operai előadásokra. Takarékosan élt, könyveket vásárolt, könyvtárakat látogatott. Fővárosi lapokba 1873-tól kezdve recenziókat, tárcákat kezdett írni. A tanári oklevelet 1874-ben kapta meg, de kiváló bizonyítványa sem tette lehetővé kinevezését. 16 éven át egyik budapesti iskolából a másikba került. A soproni Csöndes-féle magánintézetben is tanított egy évet 1876-ban. Mindenütt csak helyettesítő segédtanárként és ideiglenes jelleggel. Azért, hogy Pesten maradhasson, 1877-ben elvállalt a budapesti tankerületi főigazgatóságon egy írnoki állást. Itt fogalmazói és irodai munkát végzett. Már 39 éves volt, amikor kinevezték tanárnak a Markó utcai főgimnáziumba. Itt tanított nyugdíjazásáig, 1912-ig.

Gyulai László festő barátja révén 1883-ban bekerült egy neves képzőművészekből álló társaságba, amelynek tagjai voltak Greguss János, Lotz Károly, Mészöly Géza, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Than Mór és mások. Képzőművészeti érdeklődését tanulmányai bizonyítják, de továbbra is írta recenzióit és történeti tárgyú tárcáit. Az Egyetértés című napilap tudósítója volt 1881-1884 között.

Érdeklődése a színháztörténet felé fordult, kutatni és gyűjteni kezdett. A Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett a magyar színészet történetének megírására 1884. november 30-i határidővel. Erre a rövid idő miatt mindössze két jeligés pályamű érkezett. Az egyik az övé volt. Meghoszszabbították a határidőt egy évvel, hogy a pályázók kiegészíthessék pályaműveiket. A Kisfaludy Társaság 1886. február 3-án tartott ülésén döntött, és 200 arannyal jutalmazta Bayer hatalmas monográfiáját, A Nemzeti Játékszín történetét. Ez a mű még ma is alapvető fontosságú. Az első tudományos igénnyel megírt színháztörténet. A legrégibb időktől 1837- ig beszéli el a színháztörténeti eseményeket. Két kötetben jelent meg a munka 1887-ben, ezzel a tudományos élet élvonalába került. Az elnyert pályadíj is a legjobbkor jött számára, mert szülei tönkrementek Baján. Felköltöztek fiúk Városmajor utcai lakásába, el kellett tartania őket.

A Kisfaludy Társaság 1888. január 25-én tudományos érdemeiért beválasztotta tagjai közé. A pályázat sikere után rátalált igazi hivatására, a szí27