Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Atanackovics Bogoboj szerb író
ga, és a személyesen megélt események következtében gyarapítani tudta, alakjai kidolgozottabbak, realisztikusabbak lettek. Pályájának ebből a szakaszából származnak legjobb novellái, útleírásai és regénye. Legsikeresebb elbeszélése, a Bunyevác nő (Bunjevka) 1852-ben jelent meg, amelyet magyarra is lefordítottak, és nagy sikere volt. Egyetlen regényt írt, mely két kötetben, Két bálvány (Dva idola) címmel 1851-52- ben jelent meg. Művei feldolgozták az akkori társadalmi élet valóságát. Mindkét alkotás cselekménye 1848-ban játszódik. Nacionalista, néha soviniszta módon ábrázolja a szerbek és bunyevácok magatartását a magyar szabadságharc alatt, és az azt követő években. Szereplői a szerb társadalom különböző rétegeinek képviselői. Az említett novellában azt hangsúlyozta, hogy fölötte áll a nemzeti és vallási hovatartozásnak. A Két bálvány pedig lényegét tekintve a nemzet és nem más, mint az „imádott” nő. A novella és a regény cselekménye szerteágazó, előkészítetlen fordulatokban bővelkedő szerelmi történet. Regénye főszereplőjének megformálásakor saját maga ábrázolásával próbálkozott, s saját korát örökítette meg. Müveinek legfőbb értéke, hogy bemutatta a sajátos szerb népi hagyományokat. A maga nemében és idejében a szerb nemzeti irodalomban ezek tekinthetők a társadalmi életről szóló első, eredeti alkotásoknak. A Két bálványban a realizmus jegyei is megmutatkoznak, ez az első mü, amely a nép nyelvén szólal, de a realizmus és a romantika ismertetőjelei még keverednek benne. Realizmusa kezdetleges. Esztétikailag tiszta szándékkal valami újszerűséget, megfelelőbbet próbált olvasóinak nyújtani. Ilyen szellemi termék abban az időben nagy újdonságnak számított. Atanackovics alkotásai leginkább a nők szívéhez álltak közel. Nemcsak azért, mert a „dicső szerb nőknek” írt, hanem mindig a nőt, „az isteni nőt” helyezte középpontba. Nem csupán szórakoztatni szerette volna őket, hanem nevelőjük akart lenni. Azt hirdette, olvassanak szerb könyveket, járjanak szerb táncokat, viseljenek szerb ruhákat, és gyermekeiket szerbnek neveljék. Útleírásai az első kísérletek voltak a szerb irodalomban ezen műfaj meghonosítására. Úti élményeit, tapasztalatait megküldte magyarországi szerb újságoknak. írói sikereihez nagyban hozzájárult, hogy ezek a sajátos stílusban megírt élménybeszámolói - amelyek életrajzi adatait is tartalmazzák - megjelentek nyomtatásban. Szinte ámulatba ejtő dolog volt akkoriban, hogy egy fiatal, bácskai szerb értelmiségi bejárta Európát. Ráadásul megvolt a tehetsége is ahhoz, hogy útirajzaiban összekösse a szerb álmokat a nyugati eredményekkel. Főleg a németek iránt érzett bámulatot. Meggyőződése volt, hogy a bácskai szerbekre a német kultúra lesz a leg15 I
