Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)
Latinovics Gábor c. püspök
mondtak jus patronatus jogukról is. A város ezzel örökre megváltotta magát, és a kegyúri jogokat is átvette, mely a templomok és más egyházi javak alapításával, fenntartásával járó kiváltság és kötelesség volt. A bajai polgárok először élhettek ezzel a jogukkal, és a magisztrátus - mivel a belvárosi Szent Péter és Pál apostolok templomának éppen nem volt plébánosa - csaknem egyhangúan plébánossá választotta. Elődje, Herold János helyébe 1864. május 8-án iktatták be. Erről a bajai ferencesek Háztörténete (Historia Domus), mely nemcsak a Rendház életét, hanem az írója által fontosnak tartott városi eseményeket is rögzítette - az alábbiakat jegyezte fel latin nyelven: „Urunk Mennybemenetelének nyolcada alatti vasárnapon, Szent Péter és Pál apostolok templomában főtisztelendő Barankovics Antal úr, a kalocsai érseki főegyházmegye kanonokja ünnepélyesen beiktatta nagyontisztelendő borsodi Latinovics Gábor urat a bajai plébánosi tisztségbe, aki azelőtt vaskúti plébános volt.” Baja katolikus egyházközsége szolgálatában 1864-től 1878-ig állt. Két esztendővel később plébánosi működését címzetes „tiszakeői prépost” kinevezéssel jutalmazták. A hitélet elmélyítésén kívül egyik legnagyobb gondja szülővárosának felvirágoztatása volt. Tizennégy évi lelkipásztori működése alatt megszokott buzgalmával tevékenyen részt vett a helyi közügyekben is. Ezek sokaságából csak néhányat emelünk ki. A nőnevelés jobbítása érdekében kezdeményezte „zárdái tanoda” létesítését. Elhunyt rokonának, Latinovics Auréliának hagyatékából - aki 4500 forintot adományozott végrendeletében zárdaiskola céljaira - megkezdte építtetését. Ennek az alapítványnak a kiegészítésére 1868-ban egy adakozásra felhívó röpiratot nyomtattak. A város szakbizottságot állított fel az építés támogatása érdekében, amelynek elnöke lett. Gyűltek az adományok a várostól, a polgároktól. Mivel az akkori egyházmegyei vezető, Haynald Lajos kalocsai érsek nagy támogatója volt az iskolaügy fejlesztésének, a legjelentősebb adományozó ő lett, és más egyházi személyiségek. A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Kalocsai Iskolanővérek által vezetett intézménynek 1870. május 5-én volt az alapkőletétele, ugyanazon év október 23-án Haynald érsek fel is szentelhette. A tanító rend hat nővére megkezdhette munkáját a négyosztályos elemiben és a kisdedóvóban. Alig két év múlva továbbfejlesztették az intézményt. Első igazgatója 1870-től 1878-ig Latinovics Gábor volt. Más helyi iskolaügyek rendezésében is sikeres. Elsősorban Czirfusz Ferenc főgimnáziumi tanár és városi képviselő nevéhez fűződik az a helyi mozgalom, mely 1870-ben az állami tanítóképző alapítását lehető131
