Bánáti Tibor: Bajai arcképcsarnok - Bajai dolgozatok 11. (Baja, 1996)

Latinovics Gábor c. püspök

Leginkább hivatali feladatokat láttak el. Volt közöttük főrendházi tag, követ (képviselő), királyi kamarás, királyi biztos, főispán, alispán, főszolgabíró, szolgabíró, megyei főjegyző, tiszti ügyész, bíró, ügyvéd, bankár, katona stb.

A köztiszteletben álló borsodi és katymári Latinovics Miksának, a vendégszeretetéről valaha megyeszerte jól ismert Maxi bácsinak - aki 1832-ben megyei esküdt, utóbb főszolgabíró és 1845-től táblabíró - két fia volt. János a vármegyei főpénztárnoki tisztséget töltötte be.

Másik fiúgyekmekét, Latinovics Gábort, aki Baján született 1825. március 14-én, és aki a keresztségben - Bartók Mátyás káplán bejegyzése szerint - még a József és Benedek keresztneveket is megkapta. Mélyen vallásos édesanyja, Kardos Johanna, már kora gyermeksége óta a papi pályára szánta, arra is neveltette.

Gimnáziumba Baján és Kalocsán járt. Egerben bölcsészetet hallgatott, a hittudományi ismereteket Kalocsán sajátította el. Tanulmányainak befejezése után, 1848-ban áldozópappá szentelte gróf Nádasdy Ferenc kalocsai érsek.

Másfél évig a forradalom és szabadságharc alatt, 1848-1849-ben Dávodon volt segédlelkész. Szónoklataiban az alkotmányos jogok kivívásának fontosságáról, a megalkotott törvények betartásának kötelességéről beszélt, ezek teljesítésére buzdította híveit.

Bácsborsódra került 1850-ben Samanovics István adminisztrátor utódjaként, „helypótló” lelkésznek. A kegyúri jogot ebben a községben a Latinovics család gyakorolta. Itt a templomot és az iskolát fejlesztette. Az első egyházi iskolaépületet - egy volt cselédházat - a Latinovicsok ajándékozták az alsó elemi tanoda részére, de ez a rozzant épület is változtatásra szorult. Ebben volt szerepe a plébánosnak, aki egyben az egytanítós iskola igazgatói feladatkörét is ellátta.

Vaskút község lelkésze 1856-tól 1864-ig. Itt - a helység vagyonos lakóinak bizalmát és anyagi hozzájárulását megnyerve - egyházközségi teendői között a népiskolai oktatás fejlesztése terén ért el szép eredményeket. Megvalósíthatta elképzeléseit, így a község népiskolái a környék példaképei lehettek. Vaskúti hívei később Baján is rendszeresen megkeresték, fontos ügyekben tanácsát kérték. Később - amikor már Kalocsán lett főszékesegyházi kanonok - a bíboros érsek megbízásából nagyhatású beszéd keretében 1880. május 30-án ő áldotta meg a Vaskút község költségén épült új templomot.

Baja földesura, egyben a belvárosi templom kegyura is 1856-tól gróf Zichy-Ferraris Bódog volt. Uradalmát 1862-ben 722 ezer forintért megvásárolta Baja város. Eladták földesúri jogukat, és január elsejével le130