Udvardi Lázár: Emlékeim a hadifogságból 1914-1920 (Bajai Dolgozatok 10. Baja, 1996)

3. Török pipa tornázás intenzitása szempontjából Turkesztán Hollandia után következik. Az öntözés után árkokba gyűjtik a vizet, s vezetik a folyóba. A tábor mellett is ilyen vizesárok vonult; el lehet képzelni, hogy az a víz, amit már öntözésre használtak föl, és már keresztülfolyt a földeken, milyen állapotban volt. Egészen fekete, telve lebegő iszappal. Hogy a főzésre használni lehessen, ástak egy mély gödröt, ahová egy kis zsilip (pár szál deszka) segélyével vizet engedtek be, hogy az iszap leülepedjék, azután ebből a gödörből vittek főzni, inni stb. Igaz, hogy a vizet felforralták, s forralt víz mindekinek állott rendelkezésére, de igen sokan a nagy hőségben nem akartak langyos vizet inni, s nyers vizet ittak. Az eredmény, hogy fellépett a tifusz, vérhas, s fél év alatt a 4000 embernek eltemettük a felét. Egymás után betegedtek meg a láger orvosai. Végül egy orvos maradt, s én vezettem a vizsgálatról a jegyzőkönyvet, adtam ki orvosságot, támogattam a betegeket. Csoda, hogy nem kaptam meg a fertőző nyavalyákat. A városkába csak ritkán juthattam be. Eleintén csak munkaalkalomkor. Mint útkaparó jutottam be néha napján. Később, mint a doktor segédje, sokkal könnyebben juthattam be a városba. Kaptam a lágerparancsnokságtól írásbeli engedélyt, propuszkot. Bámulva néztem Közép-Ázsiának az életét. Azt a nagy nyugalmat, mondhatni nemtörődömséget, ami a mohamedán turkmenek, szártok életét jellemzi. Órákig elül guggolva kis boltjában, szívja a narghiléjét, s látszólag nem izgatja semmi. (Narghilé török pipa, a füstöt vizén keresztül szívják. Szívás közben valamiképp manipulálni kell. Én egyszer próbáltam, de az egész vizet fölszívtam, még órák múltával is éreztem az ízét. Többet nem próbáltam.) A férfiak mind színpompás kaftánokban, csizma, csizma fölött papucs, amit mindig levet, ha házba lép, hogy az utca szemetjét kívül hagyja. Fejükön fehér, vagy színes turbán. A nők hosszú, rendszerint szürke csuklyában, bokáig ér a ruhájuk, arcuk fekete, szemük világos fátyollal födve. Pedig szépek lehetnek. Elnézzük a kislányokat. 13 évig nem viselnek fátylat. Gyönyörű nagy szemek, 21