Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)

Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1 - 1849. július 30.)

1849. június 20 —21-én Zsigârd, Királyrév és Pered térségében a Görgey Artúr hadügyminiszter és fővezér vezette magyar feldunai hadsereg ellentámadási kísérlete kudarccal végződött. A kudarcot részben az okozta, hogy a Vág mentén állomásozó cs. kir. erők segítségére sietett az a 13 000 főnyi orosz hadosztály, amelyet Paszkevics tábornagy, az orosz intervenciós csapatok főparancsnoka vasúton és gyorsított menetekben küldött osztrák szövetségesei főseregéhez. Ennek a hadosztálynak a megérkezése azt jelezte, hogy az orosz intervenció immáron tény, s hogy nemsokára a magyar hadseregnek a megállapíthatatlan nagyságú orosz hadsereggel is szembe kell néznie a magyar függetlenségért folytatott harc csatáiban. Az orosz csapatok megérkezéséről érkeztek hírek az észak-magyarországi, Józef Wysocki vezérőrnagy vezette IX. hadtesttől és a Józef Bem altábornagy vezette erdélyi hadseregtől is. Görgey fővezér és hadügyminiszter ezért június 24 — 26-án azt a javaslatot terjesztette elő a Szemere-kormánynak és Kossuth Lajos kormányzónak, hogy a Bem vezette erdélyi, a Vetter Antal altábornagy által vezérelt délvidéki erőkön és Kazinczy Lajos ezredes Bereg megyében állomásozó hadosztályán kívül minden erőt, így Wysocki IX. hadtestét, a Szolnok és Cegléd térségében szerveződő tartalék hadtestet Komárom környékén vonják össze, s még az orosz főerők tettleges beavatkozása előtt próbálják meg az így létrejövő magyar fősereggel megverni Haynau táborszernagy cs. kir. főerőit. Az előterjesztett haditervet a kormány és Kossuth elfogadta.

Június 28-án azonban Haynau csapatai lendültek támadásba, s Győr és Pápa térségében elszakították egymástól a Győrt védő magyar VII. hadtestet és Kmety György önálló hadosztályát, majd a VII. hadtestet Győr kiürítésére kényszerítették. Görgey akkor érkezett meg a harcmezőre, amikor már csak a visszavonulás tényét konstatálhatta, s az utóvéddel azt fedezhette. Az ütközetet követően mind ő, mind vezérkari főnöke, Bayer József ezredes, mind pedig a hadsereg mellé kirendelt főkormánybiztos, a Kossuth és Görgey bizalmát egyaránt bíró Ludvigh János azt jelentették Kossuthnak és a kormánynak, hogy a cs. kir. csapatok győri előretörésével a Duna jobb partján immáron nem lehet fedezni a fővárosba vezető utakat; ezért legjobb, ha a kormány mielőbb intézkedik Budapest kiürítéséről. A félelem persze később kissé túlzottnak bizonyult; a főváros július 11-ig ment maradt a cs. kir. csapatoktól.2

A győri csata első benyomásainak súlya alatt íródott levelek azonban pánikot keltettek a kormányzatban. A vereség kétségkívül érzékeny csapást jelentett, hiszen Görgey immáron a jobb parton kívánt támadni. Azonban a komáromi összpontosítás és a támadás előkészítése a győri vereséggel nem vált lehetetlenné; sőt, a vereség inkább ennek megvalósítását sürgette. Mind a IX. hadtest, mind a ceglédi tartalék hadtest a Duna bal partján is elérhette Komáromot; sőt, Szolnokról a szállítást Pestig, s onnan fel Vácig vasúton is meg lehetett oldani; s ezeket az átcsoportosításokat sem a lassan mozgó orosz főerő, sem a cs. kir. csapatok nem zavarhatták meg. Kossuth és a kormány azonban ezt nem így értékelte. Görgey június 29-én, Tatán kelt levelét véve, Kossuth haditanáccsal kombinált minisztertanácsot hívott össze. Ezen

2 A jún. 26-i minisztertanácsra !d, Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848- ban és 1849-ben. Sajtó alá rendezte és az előszót írta Katona Tamás. Bp., 1988. I. 74 — 77. és II. 189 — 199. — Görgey és Ludvigh június 28 —29-i jelentéseit Id. Steier Lajos: Haynau és Paskievics. Bp., é.n. I. 135 — 142.; Bayerét ld. Hadtörténelmi Levéltár (továbbiakban: HL) Az 1848— 1849. évi forradalom és szabadságharc iratai (továbbiakban: 48 — 49.). 35/236. 1/2.

53