Kőhegyi Mihály - Merk Zsuzsa (szerk.): Mészáros Lázár emlékezete. Az 1991. március 13-ai tudományos ülésen elhangzott előadások - Bajai dolgozatok 8. (Baja, 1993)
Hermann Róbert: Mészáros Lázár altábornagy fővezérsége (1849. július 1 - 1849. július 30.)
Július 3-án Mészáros megismételte Dembiúski teljhatalmú táborkari főnöki kinevezését; tehát az előző napon még a kényszerhelyzet által magyarázható lépést immáron megerősítette, s ezáltal egyben azt is jelezte, hogy az ő fővezért tiszte csupán Dembinski tényleges fővezérségének fedezésére szolgál. Jellemző azonban, hogy Dembinski e beosztását — tudomásunk szerint — a feldunai hadsereggel nem közölte semmilyen formában. Ezen a napon két levelet is írt Görgeynek, illetve a „Komáromban és körül levő sereg parancsnokságának”. Az első levélben határozott nyilatkozatot kért Görgeytői, „hajolt-e az elébbi kormányrendeletnek, mely szerint serege nagyobb részével, Komáromot jó védelmi állapotban s elegendő őrséggel ellátva, ide jöjjön”? Közölte, hogy 48 óráig még biztos a pesti út; tehát biztos híreket kért. A levélből kiderül, hogy Mészáros megírásakor még nem tudott Görgey sebesüléséről. Estére azonban ez a hír is megérkezett. Az összeülő minisztertanács úgy határozott, hogy a feldunai hadseregből 16 000 gyalogos, 1500—1800 lovas és kb. 54 löveg maradjon Komáromban; a többi csapatok a komáromi várőrség által végrehajtandó elterelő támadás mellett kezdjék meg a levonulást Pestre. Ha a visszavonulást a jobb parton nem lehetne végrehajtani, a bal parton kell azt eszközölni. Az elvonulás fedezésére Görgey Ármin őrnagy különítménye maradjon a bányavárosok vidékén. A komáromi várőrség parancsnokságával Klapka, a levezetendő csapatokéval Nagysándor tábornok bízandó meg. A határozatot Mészáros levélben közölte a feldunai hadsereg parancsnokságával. A határozat foganatosítása érdekében Kossuth és Szemere külön levelet írtak Klapkának, s egyben Komáromba küldték Mesterházy István és Meszlényi Jenő honvéd ezredeseket. Másnap — immáron Mészáros aláírásával -— egymás után mentek az utasítások a különböző seregparancsnokoknak. A feldunai hadtestparancsnokságot az előző esti rendelet megismétlése mellett arra utasította, hogy mivel az oroszok főereje Miskolcról Tiszapolgár felé tart, sőt, előőrsei már Debrecenbe is benyomultak július 2-án, valószínűleg az erdélyi és magyarországi erőket akarja elvágni egymástól; a feldunai hadsereg azonnal induljon meg Buda felé. Vetter Antal altábornagy, a délvidéki magyar erők főparancsnoka azt az utasítást kapta, hogy indítson csapatokat Arad és Temesvár felé, mert félő, hogy az oroszok megkísérlik elvágni az erdélyi magyar hadsereget a többi erőktől. Az utasításban foglaltak szerint Vetter számíthat Kmety mintegy 6000 főnyi, Paksnál átkelő hadosztályára. Mészáros arról is értesítette Vettert, hogy Perczel a Tisza bal partján egy látszatmozdulatot tesz, hogy az Erdéllyel való összeköttetés fenntartását megkönnyítse. Mészáros közölte azt is, hogy a feldunai hadsereg kb. 20 000 embere július 7 —8-án érkezik meg Budára; amint ez az erő Buda közelébe ér, az Abony térségében táborozó IX., Wysocki vezette hadtest megindul Szeged felé, és Vetter parancsnoksága alá kerül. Vetter fő feladata tehát az Erdéllyel való összeköttetés és a török határszél szabadon tartása. A Vetternek adott utasításban foglaltaknak megfelelően Mészáros július 5-én utasította Wysockit, hogy 6-án Ceglédre, 7-én Nagykőrösre, 8-án Kecskemétre, 9-én pedig Kiskunfélegyházára vonuljon; a további parancsokat ott kapja majd meg. A Perczelnek adott részletes utasítást nem ismerjük; a tartalék hadtest feladata azonban a fenti utasításokból is kiderül. Mészáros emellett intézkedett arról, hogy Wysocki a IX. hadtestből pl. a 89. zászlóaljat és a 18. (Attila) huszárezred századait, illetve lőszert adjon Perczel csapatainak. A közben tábornokká kinevezett Kmety György pedig azt az utasítást kapta, 58
